Ez a dokumentum Bayer J�zsef Andr�s szakdolgozata az ELTE szociol�gia int�zet�nek posztgradu�lis m�diaszak�n. A szerz�i �s egy�b jogok a dokumentum szerz�j�t illetik. A dokumentum elektronikus �s nyomtatott form�ban szabadon m�solhat�, terjeszthet�, de csak saj�t c�lokra, nem-kereskedelmi jelleg� alkalmaz�sokhoz, v�ltoztat�sok n�lk�l �s a forr�sra val� megfelel� hivatkoz�ssal haszn�lhat�. Minden m�s terjeszt�si �s felhaszn�l�si forma eset�ben a szerz� enged�ly�t kell k�rni. E sz�veg elv�laszthatatlan r�sze a dokumentumnak.

A szerz� a t�le telhet� legnagyobb gondoss�ggal j�rt el a dolgozat elk�sz�t�sekor, azonban nem kiz�rt, hogy a sz�vegben hib�k rejt�znek. Nem garant�lt tov�bb�, hogy a sz�vegben el�fordul� Internet hivatkoz�sok – tekintettel a h�l�zat gyors v�ltoz�saira – m�g mindig l�tez� c�mekre mutatnak.

Budapest 1998. j�nius 6.

TARTALOMJEGYZ�K

Bevezet�
Vizsg�lati szempontok:
H�l�zat az �js�g�r� munk�j�ban
Keres�g�pek
Technikai h�tt�r
H�r �s inform�ci�
Mi az Internet?
M�s h�l�zatok
K�zl�stechnik�k a h�l�n
Levelez� lista
News
A HIX t�pus� f�rumok
Gopher
A World Wide Web
H�r�gyn�ks�gek a h�l�n.
Mi�rt sz�letnek internetes �js�gok?
A h�l�zat �jdons�gai
Esem�ny oldalak
Napi – heti - havilapok, aktualit�s
Sport�js�gok
Szerz�k �s szerkesztetts�g
Terjedelem
Forma
St�lus
K�lt�z�s pap�rr�l k�perny�re
Kiad�si k�lts�gek, terjeszt�s, �r, �s hirdet�s,
K�z�let �s k�zv�lem�ny
Fontos interj�k
Deutsch Tam�s – K�s�n� Kov�cs Magda vita
Internet �s sajt�szabads�g
Korl�toz�sok K�n�ban
Korl�toz�sok a Muzulm�n orsz�gokban
Korl�toz�sok Nyugat Eur�p�ban
Rasszizmus �s terrorizmus
Szekt�k
Porn� �s m�s "feln�tt dolgok"
Szexu�lis aberr�ci�, b�nt�nyek
Copyright – szerz�i jogok a h�l�zaton
V�gfelhaszn�l�i Licencszerz�d�s a N�pszabads�g Orsz�gos Napilap Haszn�lat�ra
Internetes lapok c�mei
Mell�letek

Bevezet�

Minden �j m�di�t bor�l�t� j�slatok �veznek. Kor�ban, Gutenberg tal�lm�ny�t is �rd�ginek tal�lt�k. A szabads�gharc el�tt nem lehetett az orsz�ggy�l�si h�reket �js�gban terjeszteni. Ma is gyakran hallhatjuk a telev�zi� k�ros hat�sait emlegetni, s�t tal�n magunk is hangot adunk ennek. Azt halljuk �s hangoztatjuk, hogy a telev�zi� leszoktatja az embereket az olvas�sr�l, �s az elektronikus sajt� kiszor�tja a nyomtatottat. Mindek�zben �vr�l �vre egyre t�bb k�nyvet nyomtatnak a nyomd�k, a most indul� Internetes �ruh�zak legf�bb port�k�ja a k�nyv �s a hanglemez. Az �js�gstandokon kaphat� lapok sz�ma m�r m�r �ttekinthetetlen, a piac vezet� �js�gaiban pedig egyre t�bb az "erd�", azaz n� az oldalsz�muk. Tal�n a r�di� az egyetlen, ami a technikai fejl�d�s �ld�sos hat�saiban b�zva a legkevesebb t�mad�st kapta. A legt�bb szidalmat pedig az Internet k�zeg�n terjed� elektronikus m�di�k kapj�k �s fogj�k kapni. A h�l�zaton mindenf�le form�j� elektronikus inform�ci� terjeszthet�. A n�met parlament ez�rt els�k k�z�tt hozott olyan t�rv�nyeket a m�lt �v nyar�n, mely a nem hagyom�nyos (nem pap�r alap�) dokumentumok jogi kezel�s�ben ad ir�nymutat�st. A csomagot multim�dia t�rv�nynek nevezt�k el. Ez nem valami j�t�kos sz�rakoztat� jogszab�lygy�jtem�ny, hanem a legk�l�nb�z�bb m�di�n terjed� (multi-m�dia) inform�ci�k kezel�s�vel, hiteles�t�s�vel szerz�i jogi k�rd�seivel foglalkozik. Hasonl� jogszab�ly meghozatala haz�nkban a k�vetkez� t�rv�nyhoz�si peri�dusban esed�kes.

Az Internet t�meges elterjed�se a 90-es �vek elej�re tehet� �s az un. Web technol�gia bet�r�s�vel kapcsolhat� �ssze, mely egyar�nt alkalmas sz�veg, k�p, mozg�k�p �s hanganyag megjelen�t�s�re, lej�tsz�s�ra. Ebben a dolgozatban megvizsg�ljuk, hogyan v�lik �j t�pus� h�rterjeszt� eszk�zz� a h�l�zat, mint a sajt� leg�jabb m�diuma. Ez a folyamat m�g csup�n az elej�n tart, ez�rt most m�g mark�nsan megfigyelhet�k a h�l�zat �n�ll� fejl�d�si saj�toss�gai is. Az �j multim�di�lis eszk�z nemcsak arra ad lehet�s�get, hogy minden eddigit fel�lm�l� technikai szabads�ggal �ll�tsunk el� h�r �s inform�ci�csomagot, de sz�ks�gtelenn� tesz minden olyan st�lusbeli elemet, melyet eddig a v�lasztott hordoz� m�dium korl�tai k�nyszer�tettek az �js�g�r�ra. A ma technikai kuri�zuma gyermekeink h�tk�znapj�v� v�lik, ez�rt �rdemes mindenkinek bekukkantani a k�vetkez� sz�zad kommunik�ci�s vil�g�ba.

Vizsg�latunk k�zponti t�rgya, hogy az Internet rendezetlen inform�ci� halmaz�ban mely ism�rv az, amely egy oldalt az adathalmazb�l h�l�zati �js�gg� nemes�t. K�l�n�sen a szerkesztetts�g k�rd�s�t vessz�k g�rcs� al�.

A dolgozat c�lja, hogy a hagyom�nyos sajt�ban dolgoz�k �s egy�b hum�n �rtelmis�giek bepillant�st nyerjenek az Internetes �js�gok �s f�rumok vil�g�ba. Ez�rt a sz�vegbe ker�lt az Internet haszn�lat�val kapcsolatos n�h�ny r�vid magyar�zat is, mely nem f�z�dik szervesen a tartalomhoz �s �tugorhat�. Alaposs�guk felsz�nes, t�m�jukat m�s k�nyvek "kimer�t�bben" t�rgyalj�k. Az egy�tt b�ng�sz�sre biztat �s tov�bbi seg�ts�get k�v�n ny�jtani sz�mos �js�g �s h�rcsoport internetc�me is, a teljess�g ig�nye n�lk�l. A dolgozatnak k�sz�l egy nyomtatott �s egy HTML kiad�sa, melynek mell�klete n�h�ny hivatkozott oldal nyomtatott k�pe. Ugyanakkor a szerz� �gy �rezte, hogy bort iszik, vizet pr�dik�l, ha a dolgozat nem tal�lhat� meg az Interneten, ez�rt a http://www.bayer.hu/media98.html c�men Internetes HTML dokumentumk�nt is megtal�lhat�.

Vizsg�lati szempontok
Az Internet a vil�g legnagyobb kaotikus inform�ci� gy�jtem�nye. A vizsg�lati szempontok �ssze�ll�t�s�t is megnehez�tette ez a kuszas�g, ez�rt a kiemelt szempontok nem alkotnak valamilyen didaktikus rendszert, azonban m�gis j� t�kr�zik azokat a jellemz�ket, amiket ezen �j m�di�n�l figyelembe kell venn�nk. A szempontok nem a t�rgyal�s fejezetszer� v�z�t adj�k, hanem azokat az ism�rveket, melyeket a tov�bbi t�rgyal�s sor�n figyelembe fogunk venni.
 

• Az oldal aktualit�sa: napilapok, hetilapok, havilapok, folyamatosan friss�l� oldalak, �s nagyon gyorsan friss�l� �s �l�ben sug�rzott oldalak.
• A hagyom�nyos m�dia �s a digit�lis kapcsolata, originalit�s: csak Interneten megjelen� �js�gok, Interneten is teljesen megjelen� �js�gok, az Interneten csak �sszefoglal�val megjelen� �js�gok, az Interneten m�s tartalommal megjelen� �js�gok.
• A k�sz�t�s m�dja: szerkeszt�k, szerkeszt�s m�dja, szerz�k, olvas�i levelek
• Forma: csupasz sz�veg, form�zott oldal, grafikonok, fot�k, anim�ci�, hanganyag, videoanyag, interakci�
• K�z�ns�g: olvas� k�z�ns�g, olvas�l�tsz�m, olvas�l�tsz�m hiteles�t�s, terjeszt�s
• Min�s�g: hiteless�g, megb�zhat�s�g, ig�nyess�g
• K�lts�gek: hirdet�sek, finansz�roz�s
• Kivitelez�s: terjedelem, layout k�l�nbs�gek
• El�ny�k: plusz szolg�ltat�sok, arch�vumok, keres�s
• Tematikai besorol�s szerint: Napi, heti, havilap, m�sor�js�gok, mozim�sor, t�v�m�sor, r�di�m�sor, rekl�m�js�gok, term�kismertet�k, r�di�k, telev�zi�k, �nkorm�nyzati lapok, hirdet�si �js�gok, szaklapok, olvas�i oldal, t�ma specifikus oldalak, esem�ny oldalak
• Sz�m�t�stechnikai �js�gok
• Keres� oldalak, katal�gusok

H�l�zat az �js�g�r� munk�j�ban

Ma m�r a h�l�zat a gyors t�j�koz�d�s legels� forr�sa. A nyomtatott sajt� munkat�rsainak �let�t is besz�vi a sz�m�t�g�p. Amennyiben olyan t�m�r�l kell �rnia az �js�g�r�nak, melynek nem kiv�l� ismer�je (�s az esetek t�bbs�g�ben err�l van sz�), els� �tja valamelyik h�l�zati keres�g�phez kell, hogy vezessen. A h�l�zaton nem lehet ugyan mindent megtal�lni, azonban m�gis fontos tudni, hogy mi �rhet� el rajta, mi tal�lhat� meg digit�lisan is. A j�v� szomor� tendenci�ja, hogy ami nem �rhet� el a h�l�zaton, az nem l�tezik. Ha nem lesz magyar irodalom vagy legal�bb annak katal�gusa a h�l�zaton, senki sem fog 100 �v m�lva magyar irodalmat olvasni, hisz �pp annyira el�rhetetlennek sz�m�t majd, mintha rov�s�r�s lenne, vagy csak �g�r�g eredetiben lenne olvashat�. A h�l�zaton teh�t mindig sz�t kell n�zni �s csom� mindent tal�lunk is majd. Ha semmit sem lel�nk, annak h�rom oka lehet. Az a legval�sz�n�bb, hogy rosszul fogalmaztuk meg a keres�k�rd�st, vagy rossz keres� szerveren (kiszolg�l� sz�m�t�g�pen) keres�nk. (B�r ez esetben val�sz�n�bb, hogy t�m�k milli�it �nti nyakunkba a g�p.) Azonban, ha valamir�l csakugyan semmi h�r nem akad a h�l�zaton, az vagy azt jelenti, hogy �rni sem �rdemes r�la, vagy pedig azt, hogy az �vtized sztorij�ra akadtunk r�. Mindk�t esetben vil�gos, hogy a keres�st kihagyni felel�tlens�g lenne. (Ilyenkor k�nnyen r�akadhatunk arra is, hogy lapt�rsunk k�t h�ttel ezel�tt mit �rt ugyanerr�l.)

Ha tal�lunk valamit az �rintett t�m�r�l, akkor t�bbnyire j�val apr�l�kosabb �s nagyobb mennyis�g� inform�ci�ba botlunk, mint amekkora r�szletess�ggel �s terjedelemben sz�ks�g �s lehet�s�g van egy nyomtatott sajt� eset�ben foglalkozni a h�rrel. Azonban mindez kiv�l� h�tt�r anyagot ny�jt nemcsak a nyomtatott sajt�, de a r�di�s �s telev�zi�s szakemberek sz�m�ra is. Haz�nkban nem szok�s m�g, azonban ma m�r igencsak ill� az �r�sok v�g�n egy a t�m�val kapcsolatos Web c�m megeml�t�se.

Keres�g�pek

Az Interneten nincs tartalomjegyz�k. Nem l�tezik k�zpontilag nyilv�ntartott telefonk�nyv szer� katal�gus sem az oldalakr�l. Ha b�rmit keres�nk, melyr�l nem tudjuk hol is kutakodjunk ut�na, els� utunk egy keres�g�phez vezet. Ezek az Internetre k�t�tt sz�m�t�g�pen fut� programok folyamatosan kutakodnak a h�l�zaton, �s mindent amit tal�lnak, j�l rendszerezve (indexelve) elt�rolj�k adatb�zisukban. Ezeknek a keres�knek a c�meit sokat hirdetik, �s meglehet�sen k�zismertek. A n�pszer� Internet b�ng�sz� programok kedvencek men�pontj�ban (favorites) vagy k�nyvjelz�i k�z�tt (bookmarks) sz�mos keres� (search) internetc�met tal�lunk. A legn�pszer�bbek az Altavista a http://www.altavista.digital.com/ �s a Heur�ka a http://www.heureka.hu/ c�men. Ezeken az oldalakon egy beviteli mez�t l�tunk ahov� a keresend� szavakat beg�pelhetj�k. A sz�k�zzel elv�lasztott szavak k�z�tt t�bbnyire "vagy" kapcsolatot t�telez f�l a keres�. "�s" kapcsolatot a szavak k�z� �rt "�s" vagy "and" sz�val lehet el�rni. Enn�l �sszetettebb keres� k�rd�sek megfogalmaz�s�ra is m�d van, mely mik�ntj�r�l az oldalakon elhelyezett s�g�k r�szletesebb magyar�zatot adnak. A keres�g�p valamilyen m�don kiv�logatja azokat az oldalakat, melyek tartalmazz�k a keresett kulcsszavakat �s megjelen�ti az els� h�szat k�z�l�k. A tal�latok k�z�tt h�szas�val lehet lapozni. Ha a tal�latok sz�ma t�bbsz�zezer, akkor sz�k�teni kell a keres�si fogalmat, ha semmit sem tal�ltunk akkor t�g�tani. Nem szabad a keres�g�pekt�l gyors sikert rem�lni, azonban t�bbnyire eredm�nyre vezet a kitart� kutakod�s.

Technikai h�tt�r

Az Internet n�pszer�s�ge akkor n�tt meg robban�sszer�en, amikor a Web technika megjelen�s�vel a felhaszn�l�kat mentes�ltek a g�pi utas�t�sok beg�pel�s�t�l �s haszn�lat�t�l. N�h�ny �rdekess�get m�gis �rdemes megjegyezni minderr�l, mert az Internet haszn�lat m�g j� ideig nem lesz oly egyszer�, mint a telev�zi� n�z�s.

H�r �s inform�ci�

Gyakran j�tszanak el a h�r �s az inform�ci� azon ellentmond�s�n, hogy befogad�j�ban nem valamilyen bizonytalans�got sz�ntet meg, ha nem �pp ellenkez�leg, a v�ratlan, v�rakoz�sainkkal ellent�tes h�r felkavar �s �sszezavarja a m�r m�r kialakultnak t�n� k�pet. Szint�gy el lehet j�tszani az egym�snak ellentmond� inform�ci�k �rtelmez�s�vel. Mindezek csup�n emberi kontextusban f�lmer�l� probl�m�k, �s az emberben kiv�ltott �rzelmi attit�d�k n�lk�l �rtelmezhetetlenek. Az inform�ci� mivolt�nak megragad�s�n�l �pp �gy cs�d�t mondanak a legjobb elm�letek is, mint ahogy az id�t sem tudjuk meghat�rozni. Ez�rt alapfogalomnak tekintj�k �s meg�llap�tjuk, hogy �r�m�nkre rendelkezik az alapfogalmak legf�bb tulajdons�g�val; miszerint meghat�rozni nem tudjuk, de m�rni kiv�l�an m�rhet�. Az inform�ci� mennyis�g m�r�s�re Shannon dolgozott ki megfelel� m�dszereket. A mennyis�g alapegys�g�nek a k�t�llapot� bitet jel�lt�k ki. (A bitek �llapotait gyakran az 1-0 p�rossal jel�lik, azonban �pp�gy jel�lhet� lenne i-n, t-f, a-z, vagy b�rmilyen m�s szimb�lummal. A sz�m�t�g�pekben haszn�latos bit formailag hasonlatos a Shannon f�le bithez, azonban nem szabad teljesen p�rhuzamot vonni a kett� k�z�, mert bizonyos �rtelmez�si k�l�nbs�g ad�dik a kett� k�z�tt. A sz�m�t�g�pben bitekkel, alacsony �s magas fesz�lts�ggel �br�zolt sz�m csup�n szimboliz�l�sa a val�s sz�moknak. A biteket nyolcas�val un. b�jtokba csoportos�tj�k. Egy b�jt alkalmas pl. egy bet� t�rol�s�ra. (Egy A4-es oldal kb. 2 kilob�jton t�rolhat�, azonban a sz�vegszerkeszt�k a form�z�si inform�ci�kkal b�v�tik a sz�veget, ez�rt ez l�nyegesen t�bb is lehet.) A sz�m�t�g�p a k�zhiedelemmel ellent�tben nem sz�mokkal, hanem szimb�lumokkal dolgozik. Legfontosabb g�p m�veletek adatokat mozgatnak a mem�ria egyik hely�r�l a m�sikra �s �sszehasonl�t�sokat v�geznek. K�zismert nev�t azokr�l sz�m�t�si feladatokr�l kapta, melyre els�k�nt alkalmazt�k. (Karikat�ra: http://mta.bkkl.hu/sgt/keptar/computer.gif )

Mi az Internet?

Az Internet v�gs� soron nem m�s mint egy szab�lygy�jtem�ny, mellyel az egyes helyi h�l�zatok kommunik�lnak egym�ssal. Ez egy olyan �zenetk�ld� protokoll, ami az egyik h�l�zatr�l a m�sikra tov�bb�tja az �zeneteket.

Az Internetet eredetileg katonai kommunik�ci�ra fejlesztett�k a 60-as �vekben. A fejleszt�s l�nyege az volt, hogy a h�l�szer�en �sszek�belezett katonai b�zisok k�z�tt utaz� �zenetek automatikusan v�lasszanak maguknak �tvonalat a c�l�llom�sra. Ha valamelyik b�zist pl. atomrobban�s �ri, akkor sem �ll le az eg�sz rendszer, mivel az �zenetek ker�l� �tvonalakat keresnek maguknak a t�bbi b�zishely fel�. Ez a h�l�zat nem volt nyilv�nos, ez�rt v�delmi k�rd�sekkel sem kellett foglalkozni.

A 70-es �vekben az egyetemek k�z�tti kommunik�ci�ra kezdt�k haszn�lni az Internetet. Ekkor sem mer�ltek f�l komoly biztons�gi ig�nyek, hiszen a kolleg�k nem jelentettek komoly bet�r�si vesz�lyt �s igaz�n �rt�kes vagy titkos inform�ci�t sem t�roltak. M�r a 70-es �vek v�g�n, a 80-as �vek elej�n gy�rtott n�h�ny sz�z doll�ros mikrosz�m�t�g�pek is alkalmasak lettek volna Internetez�sre, m�gis csup�n a 90-es �vek elej�n v�lt a h�l�zat a h�tk�znapok kommunik�ci�s eszk�z�v�. A 90-es �vekben mer�lt f�l el�sz�r az �zleti alkalmaz�sok ig�nye is. Az addig szigor�an nonprofit h�l�zatra 1994-1997 k�z�tt t�rtek be a hirdet�sek.

Az asztali sz�m�t�g�pek t�bbnyire valamelyik Internet szolg�ltat�n kereszt�l csatlakoznak a h�l�zathoz (pl. Datanet, Euroweb, Mat�vNet, stb). Az Internet szolg�ltat�val pedig a helyi telefont�rsas�g vonal�n kommunik�lnak. Ez g�tat szab a h�l�zati kapcsolat sebess�g�nek is. M�g az un. helyi h�l�zatok (pl. az egyetlen �p�letben lev� h�l�zat) kommunik�ci�s sebess�ge 10-100 megabit/sec-ig terjed, az Internetes �tvitel sebess�ge jellemz�en 9,6-128 kilobit/sec k�z�tt van, azaz ezerszer lassabb. Az egyes helyi h�l�zatok vagy otthoni g�pek teh�t el�sz�r egy Internet szolg�ltat�hoz kapcsol�dnak, akinek g�pei m�s v�rosokban vagy orsz�gokban lev� g�pekkel vagy ottani szolg�ltat�kkal �llnak �sszek�ttet�sben. A szolg�ltat�k kb. 0,5-2 megabit/sec sebess�g� vonalakat b�relnek a telefont�rsas�gokt�l, vagy ha azt t�l dr�g�nak tal�lj�k, mikrohull�m�, esetleg m�holdas kapcsolatot hoznak l�tre. Ez a lass�s�g a kegt�bbet b�r�lt gyeng�je a jelenlegi Internetnek, amir�l f�k�nt a telefont�rsas�gok lass� �s rossz min�s�g� vonalai tehetnek. A lass�s�gon g�nyol�d�k a World Wide Web (www – vil�gm�ret� h�l�zat) elnevez�st elkezdt�k Wold Wide Wait-nek (vil�gm�ret� v�rakoz�sk�nt) cs�folni. (A Web technol�gia m�ra annyira uralkod� lett a h�l�zaton, hogy annak szinonim�jak�nt is haszn�lhatjuk.)

Az elm�lt id�szakban a telefont�rsas�gok h�l�zatai val�ban lassabban fejl�dtek, mint a sz�m�t�stechnika. A jelenlegi szem�lyi sz�m�t�g�pek k�zel 1000-szer gyorsabbak mint az 1984-es Commodore 64 volt, a telefonvonalak min�s�ge �s kommunik�ci�s kapacit�sa pedig alig n�vekedett a m�sodik vil�gh�bor� �ta. Azonban ha azt a dinamikus fejl�d�st tekintj�k, ahogy haz�nkban k�t k�l�nb�z� mobiltelefon-szolg�ltat� is ki�p�tette h�l�zat�t mind�ssze h�rom �v alatt, �s a h�l�zati eszk�z�k kutat�inak el�rejelz�s�t figyelembe vessz�k, akkor biztosra vehetj�k, hogy amennyiben val�ban komoly �zletet jelent l�tes�t�s�k hasonl�an dinamikus fejl�d�s v�rhat� a h�l�zat �tviteli sebess�ge, azaz a s�vsz�less�g ter�n is.

A komoly h�l�zati alkalmaz�sok g�tja a biztons�g hi�nya is, mely az elm�lt 30-�vben nem javult jelent�sen, s csup�n egy teljesen �j protokoll bevezet�s�vel v�lik lehet�v�. Mindezen hi�nyoss�gok kijav�t�sa �rdek�ben az amerikai egyetemek k�z�tt �j h�l�zatot �p�tenek ki, Internet II n�ven. Mihelyst ez a projekt megsz�nteti a fenti hi�nyoss�gokat, val�sz�n�leg a civilszf�ra is megkezdi haszn�lat�t. Az �j egyetemi h�l�zat 2000-ben kezd �zemelni. (Karikat�ra: http://mta.bkkl.hu/sgt/keptar/inethway.jpg)

M�s h�l�zatok

Az Internet mellett l�trej�tt t�bb olyan mag�nh�l�zat is, amin a nagyobb vil�gc�gek bels� kommunik�ci�jukat bonyol�tj�k, vagy az Internet konkurenci�jak�nt sz�letett. A Compuserve vagy az American Online �zleti c�llal j�tt l�tre, hogy az Internet kezdeti k�nyelmetlens�g�t, biztons�gi hi�nyait kik�sz�b�lve szolg�ltasson inform�ci�kat �s levelez�st. Az Internet robban�sszer� fejl�d�se "lel�pte" ezeket a szolg�ltat�kat, akik ekkor �sszek�t�tt�k h�l�zatukat az Internettel. Az � felhaszn�l�ik szabadon kij�rhatnak az Internetre, de biztons�gi �s �zleti okokb�l, az Internetr�l nincs szabad bej�r�s ezekre a h�l�zatokra.

K�zl�stechnik�k a h�l�n

A h�l�zati kommunik�ci�nak egyetlen k�vetelm�nye van csup�n, hogy a k�ld� �s az olvas� ugyanazt a form�tumot haszn�lja. A technika fejl�d�s�vel egyre k�nyelmesebbek lettek �s gazdagabb lehet�s�get ny�jtanak ezek m�dszerek. B�r mind kisebb ar�nyban de a r�gi technik�k is haszn�latosak a h�l�zaton.

Levelez� lista

T�rt�neti sorrendben az egy�ttdolgoz� kutat�k levelez� list�ja az els�, az un. mail-list. Ez egyetlen E-mail c�mb�l �ll csup�n. A list�ra "f�l lehet iratkozni", az az elk�ldhetj�k a c�m�nket a megadott postal�d�ba. Ott vagy automatikusan f�lker�l, vagy a l�d�t fel�gyel� "moder�tor" f�lveszi c�m�nket a levelez�si list�ba. Ett�l kezdve mindenki, aki oda f�liratkozott, megkapja az ide k�ld�tt leveleket. Ez a m�dszer annyira egyszer�, hogy m�ig alkalmazz�k. A szerz� 1996 tel�n egy 10 – 12 f�s alkalmi projekten dolgozott az eml�tett m�dszerrel. A projekt tagjai b�r k�zt�k t�bben is a szakma ismert szerepl�i �s szerz�k voltak, csup�n egym�s nev�t (�s E-mail c�m�t) ismert�k, szem�lyesen nem tal�lkoztak. Pontosabban az �r�sok t�kr�ben ismert�k meg egym�st, amit m�r csak az�rt sem szabad lebecs�lni, mert az Internetre k�ld�tt levelek a szok�sjog ok�n t�bb em�ci�t �s szubjekt�v megnyilv�nul�st tartalmazhatnak, mint egy nyomtatott publik�ci�. (A projekt v�g�n a megb�z� megh�vta a r�sztvev�ket egy �sszej�vetelre, ahol v�gre szem�lyesen is megismerkedhettek.)

News

Nyelvt�rt�neti �rdekess�g, hogy a nyomtatott �js�g magyar elnevez�se az angol news t�k�rford�t�sa �s nem a n�met Zeitung-�. Az Internetes news magyar megfelel�je viszont a "ny�z". A ny�z technol�gia m�r k�zpontilag t�rolja a bek�ld�tt cikkeket. �gy ha valaki �jonck�nt belen�z valamelyik ny�zba, akkor ak�r �vekre visszamen�leg is olvashatja a kor�bbi �r�sokat, ami a levelez�si lista eset�n nem megoldott. Ugyanakkor ha a t�bb ezer h�rrovat cikkei elkezden�nek �z�nleni postal�d�nkba, az pillanatok alatt tele lenne szem�ttel �s megtelne. A k�l�nf�le rovatok sz�ma jelenleg t�bb mint tizenhatezer. A sz�m�t�stechnika vagy a szociol�gia legk�l�nb�z�bb �gait�l a szexig �s a vall�sokig mindennek van h�rcsoportja. A szerz�k szint�n alkalmilag verbuv�l�dnak, szerkesztetts�g nincs, legfeljebb moder�l�s. A moder�l�s azt jelenti, hogy valaki, aki a h�rcsoport�rt felel, naponta v�gign�zi az �sszes cikket, �s �tteszi a publikus ter�letre a leveleket. Ha olyan �r�st tal�l, amely m�r �tsz�zadj�ra teszi f�l azt a k�rd�st, amit m�r a m�lth�ten, vagy az azel�tti h�ten is megv�laszoltak, vagy rasszista esetleg m�s szerinte nem a h�rcsoportba val� levelet tal�l, akkor azt kidobja. Az e fajta cenz�r�z�s csak val�ban indokolt esetekben t�rt�nik meg, egy�bk�nt r�b�zz�k az olvas�kra hogy v�rm�rs�klet�k szerint adjanak tan�csokat a renitensnek. A moder�tor egyetlen bet�t sem m�dos�that az �r�son, vagy teljes eg�sz�ben kidobja, vagy teljes eg�sz�ben megjelenteti. Szerkeszt� funkci�ja nincs, lehet�s�gei a hagyom�nyos cenzor�n�l is sz�kebbek.

Az egyes h�rcsoportokat folyamatosan k�rbem�solj�k az eg�sz vil�gon, a helyi news serverekre, ugyanis a 70-es �vekben nem lehetett m�g idegen sz�m�t�g�pek tartalm�t olvasgatni enged�ly �s jelsz� n�lk�l. Ezt el�sz�r a gopher, majd a Web technol�gia oldotta meg. A news jelent�s�ge cs�kken, ma m�r a Web technol�gia v�lik egyeduralkod�v�. (http://caesar.elte.hu/~nyuz )

A HIX t�pus� f�rumok

A HIX a Holl�si Information eXchange r�vid�t�se, a vil�gh�l� "magyar szeglete". Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tehets�ges magyar csillag�szfi�. H�t egyszer ez a csillag�sz gyer�k elindult Amerik�ba szerencs�t pr�b�lni. Ott is volt �szt�nd�jon m�r j� egy hete, mikor r�j�tt, hogy a legk�zelebbi magyar j� esetben ha 150 tengeri m�rf�ldre van t�le. Ez�rt azt�n csin�lt egy levelez� list�t, ahov� �rhattak egym�snak a magyarok. A lista tov�bbfejl�d�tt �s v�g�l egy news-ra kezdett hasonl�tani, b�r nem eg�szen. (A pontos defin�ci� szerint egy "digest funkci�val ell�tott mail list".) A mes�nek v�ge, mert az �let a legizgalmasabb mes�ket is fel�lm�lja. �z�nl�ttek az �r�sok a vil�g minden t�j�r�l, �s mondj�k, m�rpedig akkor az �gy igaz hogy, egy shanghaji magyar f�rfi� hangos s�r�sra fakadt, amikor hossz� �vek t�voll�te ut�n r�akadt az �lett�l duzzad� f�rumra, ahol v�gre igazi magyar besz�det "hallott". Az emberek elolvast�k mit �rtak a t�bbiek, �s v�laszlevelet k�ldtek, ami beker�lt a lista legalj�ra. Azt elolvast�k a vil�g minden t�j�n �s m�snap ism�t t�bb tucat 4-20 soros v�lasz �rkezett. A Hix (jelenleg www.hix.com) annyira sikeres lett, hogy tematikus csoportokra kellett bontani. A t�macsoportok sz�ma m�ra 20 f�l� emelkedett. Becsl�sek szerint a vil�g 50 orsz�g�b�l mintegy 20 ezer �lland� olvas�ja van a HIX-nek. Tov�bbi �rdekess�ge, hogy a HIX a rendszerv�lt� ifj�s�gnak is f�rumot adott a v�lt�s �veiben. A 80-as �vek v�g�re a hazai egyetemeken is hozz� lehetett f�rni a h�l�zathoz �s a HIX has�bjain �tk�ztett�k egym�ssal bomlaszt�, pontosabban fogalmazva felvil�gosodott pluralista n�zeteiket a ma politikusai k�z�l t�bben is. Az alap�t� Holl�si J�zsef ma is lelkes HIX olvas�. Tapasztalata szerint a k�z�ns�g dinamikusan cser�l�dik. K�r�lbel�l m�sf�l - k�t �v alatt unnak r� a legt�bben a rendszeres HIX olvas�s – �r�sra �s att�l kezdve csak alkalmi l�togat�k lesznek. Az "�js�g" oldalai nem szerkesztettek, �s t�bbs�g�k nem moder�lt. B�rki b�rmit �rhat bele a j�zan �sz hat�rain bel�l. A HIX olvashat� Gopher, �s Web technik�val is (l�sd k�s�bb), de meg is lehet rendelni. Ha Internetes lap megrendel�s�r�l van sz�, akkor az a lap ingyenes "j�rat�s�t" jelenti, azaz minden nap megkapjuk egy lev�lben az el�z� nap be�rkezett leveleket. Ez l�tsz�lag technikai visszal�p�s, azonban kett�s el�nye van. Az els�, hogy mihelyt let�lt�tt�k a levelet a g�p�nk postal�d�j�ba, elbonthat� a telefonvonal, m�gis nyugodtan olvashatjuk az �r�sokat. M�sr�szt, ha hirdet�si sz�veget is tartalmaz a lev�l, akkor a digit�lis �js�g kiad�ja biztos olvas�i l�tsz�mmal b�szk�lkedhet a hirdet�nek. (A HIX rekl�mmentes f�rum.) H�tr�nya, hogy a jobb napokon, egyetlen f�rum levelei is majd 100 kilob�jtot nyomnak, �s ha n�h�ny napig nem olvassuk postal�d�nkat, akkor az k�nnyen megtelhet, a k�s�bb j�v� levelek pedig a szem�tbe ker�lnek.

Gopher

A karakteres, azonban m�giscsak men�szer� inform�ci� tall�z�s els� eszk�ze volt. Az�rt m�lt� eml�t�sre, mert a magyar egyetemi Internetez�s indul�sakor igen elterjedt eszk�z volt, mostanra azonban teljesen kiszor�totta a Web technol�gia. A Gopher haszn�lata l�nyegesen egyszer�bb mint pl. a korabeli news olvas�k�, �s az ott megjelent inform�ci� rendszerezett, szerkesztett volt. M�sr�szt idegen g�pek adatb�zisai is olvashat�k voltak jelsz� k�r�s n�lk�l. Mindez jelent�s l�k�st adott a k�nyvt�ri katal�gusok h�l�zatra vitel�nek. A mai Web b�ng�sz�k a Gopher oldalakat is k�pesek olvasni. (A c�mek el�tt http:// jel�li a Web HyperText Transfer Protocolj�t, gopher:// a gopher protokollt. Haszn�latos m�g az ftp:// File Transfer Protocol is. )

A World Wide Web

A magyarul vil�gh�l�nak, www-nek (ejtsd: v�v�v�), vagy webnek nevezett technol�gi�t egy sv�jci int�zetben a CERN magfizikai kutat�k�zpontban fejlesztett�k ki. A grafikus fel�let mellett az un. hipertext hivatkoz�si rendszer az �j�t�sa. A hipertext nem m�s, mint a lexikon hivatkoz�s �jra feltal�l�sa �s automatiz�l�sa. Egy mondatr�sszel kapcsolatban hivatkoz�si sz�t adhatunk meg, amit azonban nem kell a lexikon egy m�sik v�g�n f�llapoznunk, hanem csak r�kattintunk, �s m�ris megjelenik a hivatkozott oldal. A hivatkozott oldal a vil�g b�rmelyik sz�m�t�g�p�nek b�rmelyik Web oldala lehet. Ha a c�mben sz�m�t�g�p neve nem v�ltozik, csak a per jel ut�ni megnevez�s, akkor ugyanannak a g�pnek egy m�sik oldal�t n�zz�k. (pl. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/hirhalo/ a g�p neve, a /media98 az oldal neve, amit /cv98-ra is cser�lhet�nk.) A Web technol�gia alkalmas sz�veg, k�p anim�ci� hanganyag �s mozg�k�p megjelen�t�s�re. Mindenre k�pes, amit a sajt� eddig technikailag valaha is tudott �s mindezt egyszerre, a k�pess�gek k�z�l a legmegfelel�bbet v�lasztva.

H�r�gyn�ks�gek a h�l�n.

A modern h�r�gyn�ks�gek mindegyike megtal�lhat� a vil�gh�l�n. (Pl. Asia Business News, Associated Press, Austria Presse Agentur, Agence France-Presse, Agenzia Nazionale Stampa Associata, Athens News Agency, Canadian Press and Broadcast News, Central News Agency, CNBC, CNN, Allgemeiner Deutscher Nachrichtendienst Gmbh, Dow Jones & Company Inc. Lithuanian News Agency, Estonian News Agency, Finnish Newspaper Publishers Association, Global Internet News Agency, Magyar Elektronikus T�zsde Internet H�r�gyn�ks�g, Newspaper Association of America Polish Press Agency, Reuters,) http://www.mti.hu/mti_demo/hirugy.htm

T�bbs�g�k az Internet mellett valamilyen mag�nh�l�zaton is jelen van �s az Interneten is kett�s oldalt tart f�nn, egyet a fizet�s �gyfeleknek egyet pedig publikus c�lokra. A h�r�gyn�ks�gek els�sorban sz�veges h�reket k�z�lnek, illetve fot�arch�vumot tartanak f�nn. Tekintettel arra, hogy egy j� min�s�g�, �js�gban megjelentethet� fekete-feh�r fot� m�rete 1 megab�jt, egy sz�nes k�p� 3-4 megab�jt, �s ezek let�lt�si ideje kb. 6-8 illetve 16-20 perc k�r�l van, a legt�bb �js�g ink�bb a helysz�nen v�logat fot�t mag�nak, ha h�r�gyn�ks�gi k�pet akar megjelentetni. A h�l�zatra pedig 50-200 kilob�jt terjedelm� monitoron val� megjelen�t�sre alkalmas k�pek ker�lnek f�l. (Egy monitor kb. 20-30 k�pkock�t jelen�t meg centim�terenk�nt, m�g nyomtat�sban 150-350 is el�rhet�.)

A gyakorlat az, hogy a "lej�rt" h�reket lehet ingyenesen megtekinteni. Mivel fizet�s �gyf�lnek t�bbnyire csak az �js�gok �s m�s szerkeszt�s�gek sz�m�tanak, ez t�bbnyire azt jelenti, hogy lapz�rt�k ut�n publikuss� lehet tenni a h�r�gyn�ks�gi jelent�seket. Van, ahol a gazdas�gi h�rek�rt kell fizetni, van ahol a cikk ingyenesen olvashat�, azonban a hozz� tartoz� t�bl�zatok�rt �s grafikonok�rt fizetni kell.

A h�r�gyn�ks�gek h�rei nyers h�rek. Nem tartalmaznak m�st, minthogy mi t�rt�nt, mikor, hol, hogyan, kivel. T�bbnyire nem tartalmazz�k, hogy mi�rt t�rt�nt �s azt, hogy ennek mi a k�vetkezm�nye. Ha 500 �v m�lva valaki r�tal�l egy h�r�gyn�ks�gi h�rre, nem biztos, hogy vil�goss� v�lik sz�m�ra, mi�rt is sz�m�tott az h�rnek. Egy mag�t�l �rtet�d�nek tekintend� kontextus veszi k�r�l a h�reket. Az igazi, csak inform�ci�t tartalmaz� h�r csup�n nyersanyag az �js�g�r� sz�m�ra. Azt st�lussal, �lettel �s megfelel� k�rnyezettel kell megt�lteni ahhoz, hogy a lap strukt�r�j�ba illeszked� �lvezetes olvasm�ny legyen.

A h�r�gyn�ks�gek munk�j�hoz nagyon j�l illeszkedik ez a digit�lis eszk�z �s munk�jukban l�nyegi v�ltoz�st nem hozott. Az egyetlen �rdemi �j�t�s voltak�pp az, hogy a sz�lesebb k�z�ns�g is megtekintheti az "�rintetlen" h�r�gyn�ks�gi h�reket. Az �rdekl�d� egy �rezhet�en pontatlanul megfogalmazott, vagy sugalmaz�sokkal teli cikk eset�n nem csak egy m�sik �js�g h�reivel, vetheti azt �ssze, de a h�r�gyn�ks�gi anyagoknak is ut�na n�zhet. Ha egy sz�m�ra l�nyegesnek t�n� h�r hi�nyzik kedvelt �js�gj�b�l, ut�na j�rhat, hogy a h�r�gyn�ks�ghez jutott-e el inform�ci� r�la, vagy ellen�rizheti, hogy a forr�sanyagban is megtal�lhat� volt-e valamilyen inkrimin�lt hiba vagy t�ved�s.

Mi�rt sz�letnek internetes �js�gok?
Mi�rt jelenik meg a hagyom�nyos h�rk�zl� m�di�k h�l�zati kiad�sa is? Amennyiben egy nyomtat�sban is megjelen� lapr�l van sz�, a k�vetkez� �rvek mer�lnek f�l:
 

• J� rekl�m a lapnak
• Folyamatos felk�sz�l�st biztos�t az �j terjeszt�si form�ra, hiszen id�vel megold�dik az el�fizet�s k�rd�se a h�l�zaton
• Hirdet�si fel�letet sz�l, mely b�rbe adhat�. Egy igaz�n sikeres, sokat olvasott internetes sajt� term�k nyeres�ges is lehet
• A non-profit szervezeteket vonzhatja, hogy viszonylag olcs� nagy publicit�st teremt� k�zl�si m�d
• Mindk�t szf�r�t vonzhatja a h�l�zat �j tulajdons�ga, hogy a nyomtatott (pontosabban bet�be szedett) inform�ci� a r�di�t �s a telev�zi�t megk�zel�t� aktualit�st �rhet el an�lk�l, hogy szenvedne a r�di� �s a telev�zi� ad�sok megism�telhetetlens�g�vel azaz �jraolvashat�.

Az Internet elterjed�s�vel szigor�an tekintve megsz�nt minden publik�l�si akad�ly. Egy fiatal �nmag�t tehets�gesnek tart� k�lt�, zeneszerz� vagy fot�m�v�sz, nem mondhatja t�bb� azt, hogy nem tudja megjelentetni m�veit, hiszen jelent�ktelen �sszeg�rt f�lteheti az Internetre. A m� hirdet�se, a m�v�szetek finansz�roz�sa ezzel persze kor�nt sincs megoldva, �s k�rd�s marad az is, hogy h�nyan fogj�k megn�zni, meghallgatni, vagy elolvasni mindezt. F�k�pp k�rd�s marad, hogy kinek fog tetszeni annyira, hogy ak�r p�nzt is adjon �rte.

A h�l�zat �jdons�gai

Egy sajt�term�k a digit�lis megjelen�st haszn�lhatja csup�n k�z�ns�ges k�zvet�t� k�zegnek is, oly m�don, hogy k�l�nleges adotts�gait nem haszn�lja ki. P�ld�ul mind a h�l�zaton, mind egy �vfolyam – CD-n megjelen�thet� egy napilap oldalank�nti fot�ja. Ez esetben az elk�sz�t�si m�d hagyom�nyos �s a felhaszn�l�si lehet�s�gek sem l�nyegesen �jak. Egy ilyen �js�gban m�g keresni sem lehet. Mindez nem csup�n egy er�ltetett iskolap�lda, hiszen a n�met Chip magazin felbuzdulva a sz�m�t�g�pes Computer Zeitschrift (CZ) hetilap CD kiad�s�nak siker�n, minden �vben elk�sz�ti 12 sz�m�nak CD kiad�s�t. Azonban keresni csup�n egyetlen sz�mon bel�l lehet. Ezzel elvesz�tett�k a Computer Zeitschrift azon el�ny�t (mely el�nnyel pl. a N�pszabads�g CD sajt�adatb�zis kiad�sa is b�r), hogy egy keres�sz�ra kiv�logathat� az �v sor�n megjelent cikkek k�z�l mindaz, amelyekben megtal�lhat� az eml�tett sz�, vagy kifejez�s.

Igazi Internetes sajt�term�knek azt tekintj�k teh�t, amennyiben a k�vetkez� szempontok legal�bb egyike – m�sika ter�n t�bbet, vagy m�st ny�jt az h�l�zati kiad�s, mint a hagyom�nyos forma. Ezek: aktualit�s - periodika, szerkesztetts�g, szerz�k, interaktivit�s, forma, hirdet�s, terjeszt�s, c�lcsoport, kereshet�s�g, id�beni el�rhet�s�g.

Esem�ny oldalak

A hagyom�nyos inform�ci�forr�sokn�l sokkal specializ�l�dottabb a legt�bb h�l�zati h�rforr�s. Gyakoriak a konkr�t esem�nyekhez f�z�d� h�roldalak. A legt�bb konferencia, neves sportesem�ny vagy ki�ll�t�s �n�ll� Internet-oldallal b�r, mely kiz�r�lag a sz�ban forg� esem�ny h�reivel foglalkozik, azokkal azonban a lehet� legnagyobb r�szletess�ggel. Az Internet saj�toss�ga ez az er�teljes tematikai koncentr�ci�. �js�gnak tekints�k-e, pl. az idei �v BNV h�reit taglal� oldalt? A legt�bben csup�n kiadv�nynak nevezn�k, b�r az informatikai v�s�rok ideje alatt t�bb sz�m�t�stechnikai �js�g is k�l�nsz�mot jelentet meg, �s az sem lehetetlen, hogy a v�s�r rendez�i minden nap kiadnak egy "V�s�ri h�rek" c�m� lapot, ami nemcsak eligaz�tja a l�togat�kat de hirdet�si fel�letk�nt is szolg�l. Szint�gy nem nevezz�k �js�gnak a v�laszt�sok kimenetel�r�l t�j�koztat� Internetoldalt, azonban vit�n fel�l �llnak a napilapok v�laszt�si k�l�nsz�mai. Nem tekinthet� �js�gnak a szerkesztetlen, v�lem�nyn�lk�li adathalmaz. Az igazi �js�g szerkesztett �s (�js�g) �r�i v�lem�nyt tartalmaz. Ha a k�t felt�tel k�z�l legal�bb ez egyiket teljes�ti egy oldal, m�r nem merj�k kiz�rni a h�l�zati �js�gok, h�rcsoportok k�r�b�l. Ezek alapj�n figyelembe vessz�k pl. a szerkesztetlen besz�lget�sek f�rum�ul szolg�l� tematikus levelez� list�kat is. Ha egy oldal n�lk�l�zi a magyar�zatokat �s a v�lem�nyeket, csup�n akkor vonjuk vizsg�latunk l�t�k�r�be, ha tartalma nem egyetlen t�m�ra f�kusz�l�dik, vagy ha m�gis szigor�an egyetlen t�ma k�r�l csoportosul, akkor az id� s�kj�ban k�veti az esem�nyeket. A h�r�gyn�ks�gi jelent�sek a tematikai, �s az id�beli dimenzi�ban egyar�nt kiterjednek, teh�t t�bbek egy k�z�ns�ges adatb�zisn�l. (http://www.valasztas.hu/v98din/l50.htm )

A j�v�ben v�rhat� a szem�lyre szabott h�rgy�jt�s technik�ja is. Ezek olyan h�l�zati keres�programok lesznek, melyek az �ltalunk megadott t�m�kra vad�sznak. (Pl. keress TVK-val �s Chicago Bulls-al kapcsolatos h�reket.) Az �gy el��ll� h�rcsokor ily m�don olyan oldalakr�l is tartalmazhat h�reket, melyeket egy�bk�nt siv�r adatb�zis oldalaknak titul�ln�nk.

Az igazi �js�goknak azonban a h�l�zaton is saj�tjuk, hogy esetleg speci�lis ir�nyv�tel�k ellen�re is t�gabb k�rb�l mer�tenek a t�m�k k�z�l �s a szerkeszt�i rendez� elv v�logatja ki a l�nyegtelenb�l a fontosat.

Aktualit�s

A nyomtatott sajt�term�kek a periodik�t hordozz�k nev�kben. Aktualit�suk gyakran a szerkeszt�s�g titka. E t�ren t�bbnyire a technikai lehet�s�gek korl�tair�l van sz�. Egy napilap aktualit�sa se nem �lland�, se nem egyenletes. �ltal�ban j�, ha n�h�ny oldal "�j-s�g" akad egy lapban. A t�bbi cikk �n. "el�re", teh�t kor�bban meg�rt, a k�zv�lem�nyt folyamatosan �rdekl� t�m�kr�l sz�l� �r�s. Mindegyik m�s–m�s ideig "�ll el". N�h�ny �r�s p�r napot b�r ki, van amelyik ak�r k�t hetet is. Az enn�l r�gebbi cikkek legal�bb egy fel�j�t�st �rdemelnek. Nem indokolt len�zni, vagy lebecs�lni ezeket a "tart�s" �r�sokat. Sokak szerint, ha egy �r�s egy nap m�lva, vagy ak�r a j�v� h�ten nem aktu�lis vagy teljesen �rdektelenn� v�lik, akkor nem is �rdemes �rni r�la, vagy legfeljebb csup�n egy bulv�r lapban. A folyamatokr�l sz�l� cikkeket term�szetesen egy �jabb esem�ny aprop�j�n szok�s meg�rni. Az �js�g d�nt� r�sze, kb. 40-80 sz�zal�ka legal�bb egy, de ak�r t�bb nappal is a szerkeszt�s�gi z�r�s el�tt v�gs� hely�re t�rdelve ker�l. A hirdet�sek t�bbs�g�t is ekkor z�rj�k le.

A reggel megjelen� lapokat t�bbnyire �jszaka nyomtatj�k, teh�t �jf�l k�r�l van utolj�ra lehet�s�g nagyon indokolt esetben �r�st kivenni vagy betenni. A szerkeszt�s�gi z�r�s egy napilap eset�ben k�s� d�lut�n, kora este lehet. Kiv�teles esetekben (pl. jelent�s sportm�rk�z�s) a szerkeszt�s�g egyetlen cikkre a szokottn�l tov�bb is v�rhat. Mivel a nyomda sosem v�r, ennek ideje is v�ges. Az �r�sok az olvas�szerkeszt�, a korrektor, �s a t�rdel�k kez�n is kereszt�lmennek ez�rt az utols� inform�ci� id�pontja, amir�l a reggeli lapokban �rtes�lhetnek az olvas�k, m�g kor�bbra tol�dik. Term�szetesen az �js�gba ker�l� cikkeket �s t�m�kat el�re meg kell tervezni, hiszen minden nap ugyanannyi �r�ssal t�ltik f�l a lapot. Ez�rt egy k�s� d�lut�ni h�r is t�bbnyire csak akkor kaphat m�nuszos terjedelemn�l t�bbet, ha el�re lehet sz�m�tani bek�vetkezt�re. Az esem�ny �s napilapbeli megjelen�se k�z� �kel�dhet m�g valamilyen k�zvet�t� forr�s feldolgoz�si ideje is, mint pl. egy h�r�gyn�ks�g.

Az Internetes kiad�sok periodik�ja lehet hagyom�nyosan k�t�tt, vagy folyamatos. K�t�tt periodik�val, Internetes kifejez�ssel �lve friss�t�ssel rendelkezik a N�pszabads�g, a N�pszava, �s a legt�bb napilap oldala, m�g folyamatos aktualiz�l�ssal b�r az Internetto vagy a legt�bb sportmagazin, mint pl. a DailyF1 angol nyelv� Internetes Forma 1 �js�g. (http://www.internetto.hu/ )

A sz�veges �js�gok Internetes kiad�sainak aktualit�sa, azaz az esem�ny �s a h�rad�s k�z�tti id�szak n�h�ny percre r�vid�lhet. (A r�di� �s telev�zi�ad�sok Internetes k�zvet�t�s�t k�l�n t�rgyaljuk.) A tud�s�t� t�bbnyire r�di�n, telev�zi�n vagy telefonon �rtes�l az esem�nyr�l, majd a cikk megfogalmaz�sa, korrekt�r�ja ut�n m�ris megjelenhet a h�l�n. Ha a tud�s�t� r�di�telefonhoz illesztett laptoppal (hordozhat� sz�m�t�g�ppel) dolgozik, akkor szem�lyesen is tud�s�that. Egy digit�lis f�nyk�pez�g�p k�peit is f�l lehet k�ldeni 10 percen bel�l a h�l�zatra. Mindez nem csup�n elvi lehet�s�g. T�bb h�l�zati sport�js�g is �l ezzel a lehet�s�ggel, mint pl. az NBA (http://www.nba.com/) kos�rlabdacsapataival foglalkoz� lapok �pp�gy mint a m�r eml�tett DailyF1 (http://www.dailyf1.com/ ).

Sport�js�gok

A Daily F1 h�rek rovat�ban a nagyj�b�l k�thetente rendezett Forma 1 futamokat �vez� h�rek nagyj�b�l napi frissess�ggel jelennek meg. Azonban a p�ntekt�l vas�rnapig tart� futam ideje alatt 30-60 perccel az esem�ny ut�n m�r �sszefoglal�t, interj�kat lehet olvasni, a pontos eredm�nyek k�s�ret�ben. Az oldalon a fot�k csak 1 – 2 nappal a futam ut�n jelennek meg, t�bbnyire �js�gokb�l kim�solva. A futamr�l rajzolt karikat�r�k enn�l is tov�bb v�ratnak magukra. A hagyom�nyos �js�gtervez�s "el�re" m�dszere itt is megtal�lhat�. Az �sszes j�v�beli futam k�l�n oldalt kapott, ahol a p�lya le�r�sa, �s a m�lt �vi eredm�nyek f�llelhet�k a p�lya vonal�t bemutat� grafika t�rsas�g�ban.

Szerz�k �s szerkesztetts�g

Az Interneten sz�letett els� sajt�term�kszer� lapok vagy kutat�si h�rad�k�nt (research papers) indultak, vagy civil, nonprofit t�rsas�gok t�rsas�gi h�rad�jak�nt. A lap mindk�t esetben alkalmi amat�r szerz�g�rda term�ke.

Sajt�term�knek tekinthetj�k-e egy�ltal�n a szerkesztetlen, amat�r szerz�k sz�vegbe r�gz�tett cseveg�seit? Ezen �r�sok sz�nvonala v�ltoz�, az �rdemi elemz� hozz�sz�l�st�l a h�z�ng�sig terjed, azonban mindig valamilyen c�lt�ma k�r� fon�dik. Jellege legink�bb a hagyom�nyos �js�gok "az olvas� �rja" oldal�nak felel meg. Az eg�sz f�rum egyetlen hatalmas "olvas�i oldal", mely nyilv�nos vit�k folytat�s�ra a gyorsabb v�laszid�k miatt sokkal alkalmasabb, mint mondjuk egy irodalmi hetilap, ahol a vit�k gyakran h�napokig elh�z�dnak �s a riposztok k�z�tt ak�r k�t h�t is eltelhet. Tov�bbi el�nye, hogy a rendszertelen olvas� is megtekintheti a vita el�zm�ny�t. A f�rumok teh�t t�bb olyan jellemz�vel is b�rnak, ami megtal�lhat� a nyomtatott sajt�ban is, ez�rt alighanem neh�zs�get jelentene, ha a megjelen� �r�sok sz�nvonal�t�l �s min�s�g�t�l f�gg�en egy r�sz�ket elismern�nk sajt�-szer� term�knek, m�s r�sz�ket pedig nem. Azonban tekintettel arra, hogy az Interneten megjelen� tartalom h�rhedt m�don sok megb�zhatatlan inform�ci�t, felesleges hablatyol�st, un. inform�ci�s szemetet tartalmaz, az �js�g "szer�" �s az egy�rtelm�en �js�gnak min�s�thet� oldalak k�z�tti v�zv�laszt�t a szerkesztetts�gben, m�ghozz� a min�l szigor�bb szerkesztetts�gben l�tom. Az Internet szabads�g�t megszokottaknak ugyan istenk�roml�ssal �r f�l az a gondolat, hogy egy oldal tartalm�t valaki szab�lyozza, vagy a cikkeken ak�r egy bet�t is m�dos�tson. Pedig pontosan ez az a folyamat, mely sor�n a legutols� iskola�js�g is rendezettebb, �ttekinthet�bb, �s olvashat�bb lesz b�rmely szakmai f�rumn�l. Ak�r a filmet a rendez�, �gy a lapokat is a f�szerkeszt� csin�lja, az �sszes t�bbi r�sztvev� csup�n egyetlen, b�r n�lk�l�zhetetlen fogasker�k a folyamatban. Ugyanazon be�rkezett nyersanyagb�l egy f�szerkeszt�i koncepci� v�lt�ssal gy�keresen m�s �js�g k�sz�thet�, mely az olvas�k eg�szen m�s k�r�t vonzza.

Ezek a f�rumok am�gy ak�r lepip�lhatj�k �js�g t�rsaikat aktualit�sban is, aktualit�suk azonban felel�s�k n�lk�l csup�n esetleges. Periodik�juk folyamatos, terjedelm�k v�letlenszer� �s korl�tlan, t�bbnyire form�zatlan foly�sz�veget tartalmaznak, �ltal�ban hirdet�s mentesek, �s a k�zponti olvas�s mellett j�rathat�k is. C�lcsoportjuk �ltal�ban viszonylag sz�k t�ma k�r� csoportosul, keresni t�bbnyire csak egy adott nap �r�sai k�z�tt lehet. Az Interneten megszokott k�zvetlen st�lust haszn�lj�k, originalit�suk fel�lm�lhatatlan, nyomtatott kiad�suk nincs.

Terjedelem

A nyomtatott sajt�term�kek terjedelme mindk�t ir�nyban k�t�tt. A szerkeszt�s�g nem engedheti meg mag�nak, hogy ak�r csak egy oldallal kevesebb �rdekes �s fontos h�rt tal�ljon a vil�gban, pontosabban, hogy a fontosnak vagy �rdekesnek tal�lt h�reket ak�r csak egy kicsivel is hosszabban vagy r�videbben �rja meg, mint amekkora a lapba f�r. Ez prec�z szerkeszt�i tervez�st, j� t�rdel�ket �s tehets�ges �js�g�r�kat ig�nyel. Meglep� m�don az alkot�i folyamatot nem h�tr�ltatj�k a k�t�tts�gek, hanem megterm�keny�t�leg hatnak r�. Az igazi alkot�i szabads�g �s a fant�zia sz�rnyal�sa akkor kezd�dik, amikor m�r a t�ma, a st�lus, a hangv�tel, a terjedelem, a k�s�r�k�p, esetleg a k�pal��r�s �s a c�m is adott. Ekkor m�r v�gk�p azt �rhat a szerz�, amit csak akar. Ha v�letlen�l mindez nem lenne adott, akkor a szerz�k t�bbs�ge el�sz�r mag�ban eld�nti ezeket, s csak ut�na fog az �r�shoz.

A h�l�zaton a terjedelem korl�tlan, pontosabban igen t�g keretek k�z�tt mozog. A szerkeszt�s�gnek m�dja van r�videbb �js�got is k�sz�teni, ha energi�jukat a k�vetkez� sz�mra akarj�k ford�tani, vagy ha k�z�ns�ges sz�cs�pl�snek tartan�nak minden, a t�m�ra a tov�bbiakban vesztegetett sz�t. A terjedelem als� korl�tja a lap�tol� ikon melletti "This site is under construction" (Az oldal k�sz�t�s alatt �ll) felirat. B�r ez esetben ink�bb arr�l besz�lhet�nk, hogy a lap aznap nem jelent meg. A fels� hat�r az olvas�k olvasni b�r�s�nak a hat�ra, avagy a let�lt�sn�l m�g norm�lisnak tartott m�ret, ami kb. 100-2000 kilob�jtig terjed. A fels� hat�rt jelent� n�h�ny ezer kilob�jt foly�sz�vegben kb. 1000 oldalt tesz ki, ez�rt val�sz�n�leg csak fot�kkal egy�tt lehet ennyire terjedelmes egy �js�g.

A k�l�nb�z� olvas�r�tegek olvas�si hajland�s�g�t szociol�giai tanulm�nyok taglalj�k, de �ltal�nosan elmondhatjuk, hogy az Internet k�n�lta korl�tlan terjedelem legink�bb annak szolg�lat�ba �ll�that�, hogy minden speci�lis �rdekl�d�si k�rrel b�r� csoport ig�nyei kiel�g�thet�k legyenek, teljes v�gig olvas�sr�l term�szetesen nincs sz�. Ez�rt az Internetes kiadv�nyok fontos jellemz�je, hogy pontos struktur�lts�g seg�tse a t�j�koz�d�st a lapban �s k�nnyen megtal�lhassa mindenki az �rdekl�d�s�nek megfelel� �r�st. Az oldalon val� keres�st helyi keres� automat�k seg�thetik.

A kor�bbi archiv�lt sz�mokkal egy�tt egy egy �js�g Web kiszolg�l�ja t�bb milli� kilob�jtot is tartalmazhat.

Forma

Az �js�gokat a c�mlap form�ja, jellegzetes st�lusjegyek �s az alkalmazott bet�t�pusok alapj�n azonos�tj�k vizu�lisan az olvas�k. A forma, azaz a "layout" megv�ltoztat�sa, moderniz�l�sa minden szerkeszt�s�gben heves vit�k keresztt�z�ben �ll� k�rd�s. A korszer� nyomdatechnika igen j� felbont�s� k�pek �s bet�form�k megjelen�s�t teszi lehet�v�. Az �js�g oldal�n l�that� mindennem� forma precizit�sa 1200-4800 pont/h�velyk felbont�s�. A m�retet az �js�g lapjainak nagys�ga hat�rozza meg.

A legelterjedtebb monitorok k�p�tl�ja 34-42 cm k�z�tt van. Felbont�suk nagyj�b�l 70 pont/h�velyk. (Egy h�velyk 2.54 cm.) A k�perny�n egyszerre l�that� k�ppontok mennyis�ge a n�gy jellemz� felbont�s valamelyike: 640x480, 800x600, 1024x768, 1240x1024. A megjelen�thet� sz�nek sz�ma a k�vetkez� n�gy jellemz� �rt�k valamelyike: 16, 256, 65000, 24 milli�.

A Web oldal k�sz�t�je nem tudja, hogy mekkora felbont�sban �s milyen sz�nm�lys�ggel n�zik majd lapj�t. Nem tudja, milyen hossz� lesz a k�perny�n egy sor. Nem tudja, hogy az oldalon lev� fot� mekkora sz�nm�lys�gben jelenik majd meg. �s azt sem tudja, hogy a sz�m�t�g�pen megtal�lhat� bet�t�pusok k�z�l pontosan melyik form�lja majd az oldal�t. Ez�rt sokkal nehezebb egy �lland� form�t kialak�tani, mely f�lre�rthetetlen�l csak az adott oldalra jellemz�. Ez�rt a jellegzetes bet�t�pussal k�sz�l� feliratok, mint p�ld�ul a lap neve, k�pk�nt ker�lnek let�lt�sre. A sorok a helysz�nen t�rdel�dnek, sz�tagol�s n�lk�l.

Az �j m�dia azonban �j formai lehet�s�geket is k�n�l. H�tt�rminta (mintegy v�zjelk�nt) jelenhet meg az oldalak alatt. Egyszer� �s olcs� a sz�nek haszn�lata. Ez�rt a nyomtatott lapk�nt k�t – h�rom sz�nben megjelen� �js�gok is sz�nes kiad�st �lhetnek meg a h�l�zaton. A legt�bbre �rt�kelt tulajdons�g azonban a mozg� (anim�lt) �br�k elhelyez�se. K�ztudott, hogy az emberi tekintetet sokkalta jobban vonzza a mozg� mint a statikus tartalom. Ez�rt a n�h�ny f�zist k�rk�r�sen ism�tl� apr� �br�k kiv�l� figyelem felh�v� formai eszk�z�k. K�z�s a nyomtatott sajt� formai norm�ival szembeni azon elv�r�s, hogy a form�nak funkcion�lisnak kell lennie. A kiv�l� oldalk�p eltal�l�s�ban egym�ssal versenyeznek a jobb st�di�k. A legjobb oldalakra szavazni is lehet, a verseny �ll�sa az http://top100.isys.hu/ oldalon k�vethet� nyomon. (A T�tova Teve Club (http://www.napfolt.hu/ttc ) r�g�ta vezeti a mez�nyt.)

A h�l�zati megjelen�s multim�di�lis. A nyomtatott sz�veg mellett k�pek, fot�k, s�t vide� r�szletek �s hanganyag is elhelyezhet�. Az �r�s mell� f�ltehet� egy r�vid hanganyag, amit a tud�s�t� a helysz�nen r�gz�tett. A tud�s�t�st szimboliz�l� kis k�pre (ikonra) kattintva a sz�m�t�g�p (ha van hangsz�r�ja �s hangk�rty�ja) lej�tssza a magn�felv�telt. Ugyanez megtehet� egy vide� r�szlettel is.

Mi�rt kell f�radts�gos munk�val elolvasni az oldalt, amikor az hanganyag form�j�ban is f�nn lehetne? Mindegyik m�di�t akkor �rdemes haszn�lni, ha val�ban funkci�ja van. Az �tperces hanganyagba nem lehet belekukkantani, hogy mir�l is van benne sz�, �s nem lehet benne keresni, pl. a "v�laszt�s" sz�ra sem. Az elej�t�l a v�g�ig meg kell hallgatni, ha nem akarunk �tsiklani valamilyen fontos r�szlet f�l�tt. R�ad�sul sokkal terjedelmesebb, mint az �rott sz�veg, teh�t tov�bb tart a let�lt�se is. A hanganyagnak akkor van jelent�s�ge, amikor a hiteless�g �rdek�ben az eredeti esem�nyen elhangz� dokumentumot akarjuk bemutatni. Fot�t is akkor mell�kel�nk az �r�shoz, ha sz�ks�ges az a vizu�lis l�tv�ny, amit az �br�zol. Mozg�k�pet pedig szint�n az esem�ny dokument�l�sakor alkalmazunk. Az Interneten aligha tal�lunk sok olyan videofelv�telt, ami egy h�rolvas� narr�ci�j�t tartalmazza, ugyanakkor indokolt a sportrovat cikke mell� a kos�rlabda d�nt� utols� m�sodperc�ben az �ll�st megford�t� 3 pontos kos�r-bedob�s 6 m�sodperc�t f�ltenni.

R�di� �s telev�zi� a h�l�zaton

Az el�z� p�ld�ban nem arr�l van sz�, hogy az Internet a r�di� vagy a telev�zi� hely�be akarna l�pni. A h�l�zat (egyel�re) nem praktikus passz�v r�di�z�sra vagy telev�zi�z�sra. Az itt eml�tett p�ld�k akt�v tartalomkeresg�l�s k�zben befogadott inform�ci�kkal kapcsolatosak. Ha pedig a h�l�zat k�lts�gei oly alacsonyak lesznek, hogy folyamatos r�di� �s telev�zi� sug�rz�sra nemcsak alkalmas lesz, de gazdas�gosabb is, akkor a meglev� st�di�k ezen az eszk�z�n fognak ad�st sz�rni, hiszen sz�mukra az ad�s-sz�r�s technikai r�szletei vajmi kev�ss� �rdekesek. Azonban ez a mi vizsg�lati szempontunk al� vont egyik k�rd�st sem �rinti, ez�rt nem is tekintj�k �jdons�gnak. Mivel a r�di� �s telev�zi� ad�s�rt a befogad�k jelenleg nem fizetnek, az Internetes terjeszt�s a finansz�roz�s ter�n sem fog f�lvetni semmi �jat. Jelenleg j� min�s�gben lehet hallgatni a Kossuth �s Pet�fi r�di� ad�s�t a h�l�zaton, ak�r New Yorkban is. A hat�rok n�lk�li sz�r�s mellett tov�bbi el�ny, hogy az elmulasztott m�sorok visszahallgat�s�ra is van m�d, amennyiben az arch�vum szer�en t�rol�sra ker�l az oldalon. (Ez jelenleg nem teljes k�r�.) A hallgat�s�rt azonban fizetni kell, m�ghozz� a telefont�rsas�gnak �s az Internet szolg�ltat�nak. A folyamatos telev�zi�z�s a jelenlegin�l legal�bb 100-szor gyorsabb h�l�zatot ig�nyelne. Val�j�ban a szolg�ltat�k kapacit�sa azonnal cs�d�t mondana att�l is, ha nagyobb t�megek kezden�nek r�di�t hallgatni. Ez�rt a telev�zi�k jelenleg m�sor�js�gnak haszn�lj�k a h�l�zatot �s n�h�ny m�sodpercnyi, n�h�ny percnyi k�psor let�lt�s�t k�n�lj�k, melyek let�lt�se j�t�kidej�kn�l sokkal hosszabb id�t vesz ig�nybe.
C�mek: http://www.net.hu/modemidok/tartalom/tartalomjegyzek.cgi

St�lus

A h�l�zaton a k�zvetlen tegez�d� st�lus duk�l. Ugyanakkor angolsz�sz rigor�zus�ggal ill� betartani a l�tez� szab�lyokat �s tilos �tl�pni a k�zvetlens�g j�l k�r�lszabott hat�rait. A h�l�zati illemtan sz�mos helyen f�llelhet�, �s pontosan szab�lyozza, hogy hol, mit nem ill�, nem szabad tenni. A f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett �rzelem nyilv�n�t�sra, a besz�lt nyelv hangs�lyoz�s�nak k�zvet�t�s�re haszn�latosak az un. smiley-k, a szomor�, vagy mosolyg� fejek.(A :-) viccel, a :-( szomor�). Ilyen jelekb�l t�bb tucat van. Tov�bbi tipogr�fiai szab�ly, hogy a csupa nagybet� kiab�l�snak sz�m�t, haszn�lata szigor�an ker�lend�.

Az internetez� t�rsadalom nyelvi lelem�nyeinek legf�bb f�ruma a Zsargon (http://zsargon.internetto.hu/ ). Az itt tal�lhat� nyelvi lelem�nyeket nem szabad el�t�lni, hiszen egy nyelv addig marad �l�, m�g a sz�les t�megek nyelvi kreativit�sa megmarad. Egy nyelv akkor hal meg, ha megsz�nik a szlengje, �s v�g�l m�r egy k�romkod�s erej�ig sem veszi mag�nak a f�radts�got senki, hogy szavait ajk�ra vegye. (A Magyar Elektronikus K�nyvt�r szabadon terjeszthet� k�nyveket gy�jt a h�l�zaton: http://www.mek.iif.hu/)

K�lt�z�s pap�rr�l k�perny�re

Egy hagyom�nyos sajt�term�k n�gyf�lek�ppen jelenhet meg az Interneten.
 

• A szerkeszt�s�g haszn�lhatja k�z�ns�ges Yellow Pages-nek az internetet, ahol megjelen�ti a szerkeszt�s�g c�m�t, telefonsz�m�t, a kiadott lapok neveit, �r�t, az el�fizet�si �s hirdet�si lehet�s�geket.
• Rekl�m c�lb�l f�lteheti a lap aktu�lis tartalomjegyz�k�t is �s n�h�ny �r�s els� fel�t kedvcsin�l�nak.
• D�nthet �gy is a szerkeszt�s�g, hogy az Internetes kiad�s am�gy sem h�d�t el fizet�s olvas�kat �s ez�rt a szerkeszt�s�g �s a lap preszt�zs�nek n�vel�s�re a teljes lapot, vagy majdnem a teljes lapot megjelen�ti a h�l�zaton, esetleg csak f�l nap k�s�ssel.
• V�g�l d�nthet �gy is, hogy a h�l�zaton plusz tartalommal jelentkezik �s olyan �r�sokat is megjelentet, amik a lapban nem jelentek meg. Ha egy �js�g, r�di�, vagy telev�zi� szerkeszt�s�g, csup�n az els� k�t megjelen�si m�ddal �l, k�z�ns�ges hirdet�si eszk�znek tekinti a h�l�zatot, megjelen�s�ket nem tekintj�k sajt�term�knek.

A n�gy eset egyszerre is megval�sulhat. A h�l�zati kiad�s a napilapok eset�ben okozza a legkisebb konkurenci�t a standokon terjesztett nyomtatott v�ltozattal szemben. R�szben, mert ezek �ra garant�ltan a telefonk�lts�g alatt marad, m�sr�szt mire az �tlagember Internet k�zelbe ker�l, addigra m�r r�g elolvasta kedvenc lapj�t. Nyilv�nval� teh�t, hogy a h�l�zati kiad�snak j� rekl�m�rt�ke van, m�g olvas�t biztosan nem szipk�z el.

A heti �s havilapok fogyaszthat�s�ga hosszabb id�re ny�lik, ez�rt nagyobb a val�sz�n�s�ge, hogy az ingyenes h�l�zati verzi� arra k�sztet n�h�nyakat, hogy ne vegy�k meg a lapot. Azonban ez is csak egy sz�k kissebs�g, hiszen egy terjedelmesebb lap Internetes b�ng�sz�se dr�g�bb lehet, mint maga az �js�g �ra. A heti – havi lapok jellemz� �ra jelenleg 100 – 1000 forintig terjed. F�lt�ve, hogy a sz�ban forg� fogyaszt� otthonr�l is a munkahelyi Internet hozz�f�r�s�t lopja, mondjuk ink�bb �gy, hogy haszn�lja, akkor csup�n a telefon tarif�t kell megfizetnie, ami pillanatok alatt 100 forint f�l� emelkedik. Este 10-t�l, hajnali 5-ig a Mat�v �j tarifa rendelkez�sei �rtelm�ben nem n� 100 Ft f�l� a h�v�s �ra, f�lt�ve, hogy nem bomlik el a vonal. Ekkor ugyanis az �jrah�v�s �ra ism�t 100 Ft-ig k�szik. Sajnos arra der�lt f�ny, hogy a Mat�v tarifa sz�ml�l� programja hib�s, �s val�j�ban nem �llt meg 100 forintn�l a sz�ml�l�. A vizsg�latok �s az indokolatlan tarifa visszat�r�t�s jelenleg tart. A jelenlegi �rstrukt�ra saj�toss�ga, hogy az Internetes �js�golvas�s �rbev�tel�b�l 60% jut a Mat�vnak, 40% az Internet szolg�ltat�nak, a lap kiad�j�nak pedig fityisz.

Az �js�g kiad�k sz�m�ra m�g idegen az a terjeszt�si forma, mely sor�n a lapot kiz�r�lag hirdet�sekb�l kell finansz�rozni, pedig a r�di� �s telev�zi� �llom�sok t�bbnyire ezt a finansz�roz�si konstrukci�t haszn�lj�k. Ennek a finansz�roz�snak kulcsk�rd�se a megfelel� sz�m� olvas�, mint hirdet�si c�lk�z�ns�g. Sajnos az ut�bbi �vekben r�szben a magas telefond�jak miatt megtorpant haz�nkban az internetez�k sz�m�nak n�veked�se, �s rengetegen �lnek a "zuginternetez�s" lehet�s�g�vel is, azaz t�bben haszn�lnak egy Internet el�fizet�st vagy a c�ges el�fizet�st. Ez r�szint kedvez�tlen�l �rinti az Internet szolg�ltat�kat, m�sr�szt a val�s�gosn�l is kedvez�tlenebb k�pet fest a hazai h�l�vad�szok sz�moss�g�r�l.

Az bizonyos, hogy az Internetes kiad�s egyel�re nem piaci konkurense egyetlen nyomtatott sajt�term�knek sem, kiv�ve tal�n a sz�m�t�stechnikai lapokat, melyek t�rzsk�z�ns�ge val�ban akt�v Internet haszn�l�. A legt�bb sajt�term�k eset�n azonban az Internetes kiad�st ink�bb kieg�sz�t� m�don haszn�lj�k, pl. az Web-�js�got n�zeget�k r�gebbi sz�mokban keresg�lnek, vagy csup�n k�v�ncsiskodnak.

Ha egy lap tart a fizet�s olvas�i elveszt�s�t�l, akkor nem a nyomtatott kiad�s tartalm�t helyezi f�l a Web kiszolg�l�j�ra, hanem olyan �r�sokat, amiket nem tudott a lapba tenni. Ennek lehet egyszer� terjedelmi korl�t az oka, vagy az, hogy meg�t�l�s�k szerint az �r�s oly sz�k k�rt �rdekel, hogy nem �rdemes egy orsz�gos lap has�bjait terhelni vele. Esetleg kieg�sz�t� inform�ci�kat, pl. a cikkel kapcsolatos Internet oldalak c�meit f�zik a cikk c�me m�g�.

Ezen lapokn�l a szerz�k a nyomtatott kiad�s szerz�i k�z�l verbuv�l�dnak, vizsg�l�d�saink k�z�tt nem tal�ltunk olyat, mely szabad f�rumot engedett volna tetsz�leges �r�snak, vagy pl. az �sszes olvas�i levelet lehozta volna. Szerkesztetts�g�k szint�n el�ri a megszokott n�v�t, �gy az Interneten tal�lhat� inform�ci�k szerkesztetlen, k�tes �rt�k� �s sz�nvonal� tenger�ben szigetk�nt emelkednek ki ezek az oldalak.

Kiad�si k�lts�gek, terjeszt�s, �r, �s hirdet�s,

A kiad�s k�lts�gei az oldalak megjelen�t�s�nek, elk�sz�t�s�nek, formai tervez�s�nek k�lts�g�b�l �llnak. A m�rleg m�sik oldal�n a hirdet�si bev�telek a rekl�m �s preszt�zs �rt�k, esetleg az Interneten befutott el�fizet�sek (a nyomtatott kiad�sra) �llnak.

Az oldalak megjelen�thet�k b�rmelyik Internet-szolg�ltat�n�l ennek havi k�lts�ge a lap terjedelm�t�l f�gg�en 8000 – 80 000 forintig terjedhet. A lapokat �rdemes valamelyik Internet szolg�ltat�hoz helyezni, mert ha saj�t telephely�nkre tessz�k, akkor sz�k�s Internet vonalunkat r�videsen leterheli az olvas�k hada. A forma tervez�s�t egy sz�k k�lts�gvet�s� civil szervezet ak�r ki is hagyhatja, vagy saj�t �tleteikre hagyatkoznak. Egy professzion�lis k�lalak tervez�se kb. 300 ezer �s n�h�ny milli� forint k�z�tt van. Az oldal elk�sz�t�s�t t�bbnyire a szerkeszt�s�g hum�ner�forr�saira �s eszk�zkapacit�s�ra t�maszkodva jellemz� m�don egy rovatszerkeszt� koordin�lja �s egy Internet adminisztr�tor (mintegy t�rdel�) kivitelezi. Gyakran csak az el�k�sz�letekkel foglalkozik a szerkeszt�s�g, �s az oldal megjelen�t�ssel foglalkoz� "tartalom szolg�ltat�ra" b�zza a technikai, formai elk�sz�t�st �s az �zemeltet�s minden k�rd�s�t. A tartalom szolg�ltat� ez esetben olyan komplex feladatot l�t el, mintha a nyomda v�llalkozna a t�rdel�sre is. Az oldalon t�bbnyire tal�lhat� egy Email c�m, ahol el�fizet�st lehet rendelni, illetve lemondani. Az �js�g �s k�nyv az Internetes kereskedelem kedvelt �rucikke, mivel min�s�gi, tetsz�si probl�m�k kev�sb� l�pnek f�l, mint m�s term�kn�l. A fizet�shez sem kell az Internetre b�zni a sz�mlasz�munkat, hanem lehet csekken vagy a post�sn�l fizetni. Egy �js�g h�l�zati kiad�sa rekl�mozza a lapot, n�veli a szerkeszt�s�g preszt�zs�t. Nem utols� sorban pedig f�lk�sz�ti a kiad�t arra az id�re, amikor a h�l�zati term�kek ut�n val� fizet�s m�r megoldott lesz, �s a h�l�zati kiad�s 10-20 sz�zal�kkal r�szes�l a lapelad�sokb�l. Az azonban m�ris megoldhat�, hogy a lap el�fizet�i speci�lis jelsz�val v�dett h�rter�letet l�ssanak, ami a standokon v�s�rl�kat az el�fizet�sre �szt�n�zheti.

A hirdet�si fel�let elad�s�nak felt�tele, az oldal l�togatotts�g�nak bizony�t�sa. Ez sz�mos technikai k�rd�st vet f�l. A b�ng�sz� programokban a nagyobb sebess�g �rdek�ben le lehet tiltani a k�pek megjelen�t�s�t, a hirdet�k pedig nem szeretnek az olyan l�togat�k ut�n fizetni, akik �pp csak a hirdet�seket nem l�tj�k az oldalon. M�s technikai probl�m�k miatt bizonyos esetekben val�j�ban t�bb l�togat� l�tja a hirdet�st, mint amit bizonyos m�dszerek kimutatnak, megint m�s esetekben egyetlen l�togat� b�kl�sz�sa pedig 8-10 l�togat�snak sz�ml�l�dik. Ennek ellen�re vannak elfogadott technol�gi�k �s az Internetto saj�t n�zetts�g�t hiteles�ti a Szonda Ipsos-szal. A folyamatosan aktualiz�lt �js�gok heti n�z�sz�mot szoktak megadni.

Vannak hirdet�k, akik un. kattint�s szerz�d�seket szeretnek k�tni. Nem fizetnek az�rt, hogy az olvas� l�tja (vagy nem l�tja) a hirdet�s�ket, azonban ha a hirdet�s�kre r�kattintva a hirdet� oldal�ra ugrik az olvas� (azaz a hirdet�s hatott), akkor egy jelent�sebb �sszeget fizetnek.

A p�ld�nysz�m hiteles�t�s egyik kedvelt m�dja a m�r eml�tett j�rat�s (p�nz n�lk�li el�fizet�s), amikor a postal�d�j�ba kapja a lapot az olvas�. Ez �sszetettebb grafik�val b�r� oldalak eset�ben m�g nem megoldhat�, �s k�rd�ses, hogy hat�soss�ga jobb-e, mint az igazi postal�d�ba sz�rt h�ranyagok�. Az Interneten megrendel�si felh�v�s n�lk�l tilos a postal�d�ba hirdet�si anyagokat sz�rni, �s ezt a szolg�ltat�k ellen�rzik is. Id�nk�nt akad ugyan, aki kij�tssza a szab�lyoz�st, de r�vid �ton �tilaput k�tnek a renitensek talp�ra.

K�z�let �s k�zv�lem�ny

Elcs�pelt fogalomm� v�lt a kibert�r �s a kibernetikus t�rsadalom, a kiberk�v�h�zr�l t�bbet szok�s besz�lgetni mint l�togatni �ket. M�gis l�tezik Internetes k�z�ss�g �s k�zv�lem�ny. Az Internet felhaszn�l�nak virtu�lis azonoss�ga van. Eld�ntheti, hogy milyen n�ven, vagy neveken fog megjelenni a h�l�zati k�zv�lem�ny el�tt �gy �ln�ven val� publik�ci�ra is van m�d. A h�l�-lovagok gyakran csak ezen a n�ven ismerik egym�st. Ez a h�l�zati k�zv�lem�ny akt�vabban �l a v�lem�ny alkot�s lehet�s�ggel, mint a h�tk�znapokban szok�s. A f�rumokon elhangz� besz�lget�sek nemcsak k�zvetlenebbek, de �szint�bbek is az �l� szerepl�sek�n�l. Ez�rt �rdemes a politikusokkal val� nyilv�nos interj�knak n�h�ny sz�t szentelni. Az ilyen t�pus� vit�kra szok�s gondolni, amikor a h�l�zat demokr�cia–kiteljes�t� hat�sair�l besz�lnek.

Fontos interj�k

Az interj� k�z�rdekl�d�sre �rdemes t�m�r�l val� diskurzus. �rnyalati k�l�nbs�g van a k�z�tt, hogy egyetlen, vagy t�bb szem�ly k�rdez, egyetlen avagy t�bb szem�lyt k�rdez. Lehet id�ben egyszerre, vagy id�ben eltol�dva k�rdezni, lehet csup�n egyetlen avagy t�bb k�l�nb�z� k�rd�st feszegetni.

Az interj� egyben inform�ci�szerz�si m�dszer is, �s a besz�lget�s sor�n szerzett inform�ci�kat t�bbnyire akkor �rja interj� form�ban meg az �js�g�r�, ha az alany "megsz�laltat�s�val" az inform�ci� hiteless�g�t �s autentikuss�g�t akarja n�velni a szerz�. Az �r�s �letszer�bb, jobban tagolt �s olvashat�bb is lesz e p�rbesz�dek �ltal. Ez�rt a bulv�r lapok t�rekednek arra, hogy minden �r�suk ilyen n�h�ny mondatos p�rbesz�dekb�l �lljon. Amennyiben a k�zl� kil�te k�z�mb�s, �linterj�r�l besz�l�nk, melyet helyesebb tud�s�t�sk�nt meg�rni, forr�sk�nt hivatkozva a k�zl�re.

Az interj� speci�lis form�i, amikor t�bb �js�g�r� �sszt�zszer�en faggat egy interj� alanyt, vagy egy k�rk�rd�st tesznek f�l t�bbeknek. Ez ut�bbin bel�l megk�l�nb�ztetj�k, hogy a v�laszol�k hallj�k-e az el�tt�k sz�l� v�lasz�t, vagy sem. Gyakori eset, hogy egy �l� ad�s v�g�n a betelefon�l� hallgat�k - n�z�k, vagy a helysz�ni k�z�ns�g k�rd�seit tolm�csolj�k a az interj� alanyoknak.

Az Interneten megjelen� interj�kat k�t csoportra oszthatjuk. Az egyik, a hagyom�nyos nyomtatott sajt�ban ismert t�pusok, melyeknek semmilyen speci�lis h�l�zatos jellemz�j�k nincsen. M�sik csoportba az �n. a k�z�ns�g k�rdez t�pus� interj�kat sorolhatjuk. Az eddigi k�t h�res hazai h�l�zatos interj�, a Horn �s a Friderikusz interj� egyar�nt ebbe a t�pusba tartozik. El�re meghirdetett id�pontban a megadott c�men �l�ben volt megtekinthet� az interj�. A "n�z�k" k�rd�seket k�ldhettek a sajt�k�zpontban �l� interj� alanynak, aki azokat elolvasta, majd v�laszt k�ld�tt r�juk (dikt�lt, amit valaki beg�pelt). Mind a be�rkezett k�rd�s, mind a viszontv�lasz meg�rkezett a kb. tizen�tezer "n�z�" monitor�n. (A szokatlanul nagy forgalom miatt a levelek n�ha egy - k�t percet k�stek.) Az interj�k hangulata mindk�t esetben ink�bb egy lakoss�gi f�rum�ra eml�keztetett �s mind k�t interj� alany sz�m�ra f�lbecs�lhetetlen �rt�ket jelenthetett, a spont�n �rkez� k�rd�sek �s v�lem�nyek t�mege. M�g a Friderikusz interj� sor�n a h�l�zati hagyom�nyoknak megfelel�en tegez�dtek a felek, a minisztereln�k eset�ben moder�tor tolm�csolta a k�rd�seket, ez�rt azok eredeti hangulata elveszett. R�ad�sul a t�lzott �rdekl�d�s miatt a h�l�zat le�llt, ez�rt a moder�tor az el�re bek�ld�tt k�rd�sek k�z�l v�logatott.

Mindk�t interj� k�l�nb�zik a nyomtatott sajt�beli m�fajt�l abban, hogy a v�laszok tekintet�ben szerkesztetlen, azaz az interj� alanynak nem volt m�dja ut�lag m�dos�t�sokat k�rni. Mindebben hasonl�t az �l� r�di� m�sorra, azonban a szavak m�gsem egyszer�en elsz�llt szavak, melyek s�ly�t csek�lyebbnek szokt�k tekinteni, mivel az interj�k m�ig olvashat�k a http://www.idg.hu/internetto/friss/hetker/horn �s www.idg.hu/internetto/friss/hetker/fridi/ c�meken. Tov�bb� az �js�g�r� szerep�t bet�lt� moder�torok nem v�llalkoztak semmilyen ir�ny�t� szerepre, teh�t nem volt sz� arr�l, hogy az interj�t dramaturgiz�lt�k volna. A hagyom�nyos sajt�ban az�rt szok�s az elk�sz�lt anyagot bemutatni az interj� alanynak, mert m�g ha sz� szerint id�zn� is az �js�g�r� mondatait, az �r�s dramaturgi�j�ba be�p�tett mondanival�nak m�r m�s tartalmi kisug�rz�sa lehet, mint azt a k�zl� elk�pzelte. (R�ad�sul az �l�sz�ban megfogalmazott mondanival� legritk�bb esetben alkalmas nyomtatott k�zl�sre. M�g a r�di�s szerkeszt�s sor�n is sz�ks�g van �sszevon�sokra, kiv�g�sokra.)

A k�z�ns�g k�rd�seinek nagy el�nye, hogy t�bb n�z�pontb�l teszik f�l k�rd�seiket. A legjobb sz�nd�k� �js�g�r� is nehezen szabadul saj�t koncepci�j�t�l, �s nehezen k�zel�ti meg ugyanazt a k�rd�st t�bb f�l szempontj�b�l is. Az az eset pedig m�r a n�met kabar�k kedvelt t�m�ja, amikor a (b�rmilyen) prekoncepci�val �l� �js�g�r� a legr�men�sebb interj� alany �ll�sfoglal�sa fel� hajlik a t�bb szerepl�s interj� v�ge fel�.

Az el�bbi el�nyt viszont az relativiz�lja, hogy sajnos mint a betelefon�l�s m�sorokban, az extravag�ns (�s kicsit elmebeteg) polg�rok �lnek els�sorban a hozz�sz�l�s lehet�s�g�vel. Azonban m�gis a hozz�sz�l� polg�rok komolys�ga alighanem a k�vetkez� sorrendben n�: lakoss�gi p�rtf�rum, k�zszolg�lati r�di� politikai m�sora, kereskedelmi r�di� m�sora, a k�zszolg�lati r�di� egy�b m�sora, Internet.

Mindk�t interj�t t�bb mint 10 ezren n�zt�k �l�ben. A sikeresen hozz�sz�l�k sz�ma n�h�ny tucat volt. Ezek k�z�l is felt�nik n�h�ny extravag�ns, �s sejthet� m�g egy "guru" aki brav�rosan mindegyik hozz�sz�l�s�t m�s n�ven teszi f�l.

Deutsch Tam�s  <