|
HÍR-HÁLÓ II.
Bayer József András 2004.06.08. 11:21
Ez a dokumentum Bayer József András szakdolgozata az ELTE szociológia intézetének posztgraduális médiaszakán. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét illetik. A dokumentum elektronikus és nyomtatott formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző engedélyét kell kérni. E szöveg elválaszthatatlan része a dokumentumnak.
A szerző a tőle telhető legnagyobb gondossággal járt el a dolgozat elkészítésekor, azonban nem kizárt, hogy a szövegben hibák rejtőznek. Nem garantált továbbá, hogy a szövegben előforduló Internet hivatkozások – tekintettel a hálózat gyors változásaira – még mindig létező címekre mutatnak.
Budapest 1998. június 6.
Deutsch Tamás – Kósáné Kovács Magda vita
(Avagy I love bádoglédi?)
A dolgozat készítése során újabb jelentős hálózati közszereplésre került sor, mely számos újdonságot hozott a korábbi Internetes interjúkhoz képest. A Deutsch – Kósáné politikai vita során a továbbra is tehettek kérdéseket föl a nézők a feleknek, akik válaszaikban már nem csupán a kérdezőknek válaszoltak, de egymás válaszaira is reflektáltak. A vita külön érdekessége volt a "hőmérő", mely egyben a vita fontosságát is adta. A hőmérő az olvasók tetszés-nyilvánításának eszköze volt. A nézők szavazhattak a nekik szimpatikusabb válaszolóra. Korábban a televízióban már meghonosították ezt a mini közvélemény-kutatási módszert, ott azonban a közönség korlátozott létszáma lehetőséget adott arra, hogy ráérő párttagokkal elrontsák a minta reprezentativitását. Az Internetto közönsége ennél jóval nagyobb, bár a nézőknek csupán töredéke adott le szavazatot. A szavazatok ötperces átlagát megjelenítették az oldalon, amit a nézők figyelemmel kísérhettek. A korábban a hálózati hagyományoknak egyébként megfelelő módon passzív moderátorokat, fölváltotta Andrassew Iván aki sokakat megdöbbentet a győztesnek járó póló odaítélésével. Idézet a vitából: (http://internetto.hu/online/dk/vitaall.html)
"...becsülni való emberek között tartom számon őket. Ez azért nagy öröm számomra, mert így ma nem kell kompenzálnom. Az én szakmámban ugyanis, ha tisztességes vagyok, mindig annak kell, kellene segítenem, akit kevésbé szeretek. "
Andrassew Iván
Ki kapja a pólót? (Szavazás)
Kósáné Kovács Magda 1196 59%
Deutsch Tamás 856 41%
(A szavazás végeredménye: 18% különbséggel Kósáné győz az Interneten, ahol a látogatók túlnyomó többsége 20 és 30 közötti diplomás férfi. A vita során folyamatosan Kósáné vezetett.)
"Köszönöm Kósáné Kovácsné Magdának, az MSZP-, és Deutsch Tamásnak a FIDESZ alelnökének, hogy elfogadták meghívásunkat. Az iNteRNeTTo-pólót nemcsak a számos holtverseny miatt kapják meg mindketten, hanem azért is, mert ezzel szeretnénk megköszönni, hogy a Horn-Orbán vita előzetesében itt, a világhálón részt vettek. "
Andrassew Iván
1998.05.15 - 15:59:27
A hét kérdése: kit szeret kevésbé Andrassew Iván, ha tisztességes?
Internet és sajtószabadság
(mottó: a szabadság ott végződik, ahol a másik orra kezdődik)
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19, cikkelye a következőképpen szól: "Minden személynek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon."
Ez a jól megfogalmazott mondat a tudósítói hitvallás alapköve, tevékenységüknek mozgató rugója. A hírek terjesztésének jogát a diktatórikus országok azzal a megszorítással alkalmazzák, hogy a publikációk cenzúrásának jogát fenntartják. A cenzúrázás lehet közvetlen, vagy áttételes, midőn a szerzők retorziótól tartván, öncenzúrát alkalmaznak. Az eszmék terjesztése ezekben az országokban állami monopólium. (Az olyan kérdésekre ezúttal nem térünk ki, hogy pl. egy háborús arab országból olyan híreket közvetíteni a "független" Egyesült Államokba, hogy "A lakosság már elégedetlenkedik az ellátási hiányosságok miatt", az tudósítói munka, avagy kémtevékenység.)
Korlátozások Kínában
Meglepő módon Kína elsősorban nem is a Nyugat Európai és amerikai felforgató nézetektől kívánja védeni állampolgárait, hanem a taiwani Internetoldalaktól. A hatalmas ország kimenő vonalkapacitását korlátozták, jelenleg 64 kilobites vonalon kapcsolódik a több mint egymilliárd ember a világháló Kínán kívüli részéhez. És a "világ" is ekképp kapcsolódik a világháló Kínán belüli részéhez, ami a speciális írásjelek és az amúgy is fennálló nyelvi nehézségek miatt egy fokkal csekélyebb probléma. (Létezik kínai Windows változat is.) Ekkora vonalkapacitása Magyarországon bárkinek lehet, de a legegyszerűbb Internet-kapcsolat is ennek legalább a fele sebességével bír. Magyarország kimenő sávkapacitása kb. 4000-8000 kilobit közé esik. (A kereskedelmi szolgáltatók mikrohullámú és műholdas kapcsolatait is figyelembe véve.) Kína mindemellett a legkorszerűbb technológiákkal szűri ki a taiwani címeket és a nem kívánt tartalmat. Sajnos tökéletes megoldás nincs, mivel az élelmes taiwani propagandisták áttelepítik anyagaikat az amerikai Internet kiszolgáló gépekre, melyek címét előbb utóbb szintén letiltják, ám ekkor megint új címet keresnek az oldalaknak.
Az utóbbi években az olcsó munkaerő miatt jelentős számítógép gyártás települt Kínába. Erre azért volt lehetőség, mert a számítástechnikai eszközök gyártásának az a sajátossága, hogy a munkaigényes tervezési eljárás után a gyártási folyamatok néhány magas kvalifikáltságú munkaerő mellett precízen dolgozó képzetlen tömegeket is igényelnek.
Korlátozások a Muzulmán országokban
Kínával ellentétben az arab országok elsősorban a nyugati életforma betörésétől, a nők tradicionális szerepét megkérdőjelező információktól, a nyugati árukat hirdető reklámoktól óvják polgáraikat. Van közöttük olyan ország is, amelyik teljesen leválasztotta hálózatát a külvilágtól. A nők szerepét illetően egész pontosan az erotikus oldalak nézegetése adta a végső érveket a leváláshoz, de hasonló elutasítást váltanak ki az emancipációval foglalkozó nőszövetségek oldalai és hírlevelei is, bár ezek nem örvendtek akkora közkedveltségnek. Mindemellett a kulturális elzárkózás nem csak egy erőltetett "japán stílusú" elamerikanizálódástól óvja az arab országokat és nem csupán a modernizáció egy lassabb de önálló, "arab-típusú" útját szeretnék járni ezek az országok. Mivel a politikusok gyakran egy személyben vallási vezetők is, a hagyományos értékrendek megrendülésével hatalmi legitimitásuk is megkérdőjeleződne. Arab operációsrendszerek szintén léteznek, ennek ellenére az arab, a kínai és a japán Internet világ nagyobb részén találunk angol nyelvű tartalmat, mint az olyan európai országokban, mint pl. Magyarország.
Korlátozások Nyugat Európában
Teljesen szabályozatlan sajtó nem létezik. Szigorú szakmai, etikai normák szabályozzák a publikálható információk körét és stílusát. A kulcsfogalom ez esetben az, hogy a szabályozás során szakmai, tehát az ágazat belső minőség és erkölcsi kontrolja érvényesüljön, és nem valamiféle ráerőltetett külső kényszer. A témakörben való elmélyülés helyett kiemeljük az Internet életében legmarkánsabban fölmerülő korlátozási területeket.
Rasszizmus és terrorizmus
Ezek az oldalak szólhatnak a török vendégmunkások ellen, vagy az igaz szikhek buzdíthatnak a nyugati világ elpusztítására, stb. Németországban 1997 nyara óta adott a törvényi szabályozás, hogy a rasszista, idegen gyűlölő elektronikus tartalmakat sugárzó kiszolgálókkal szemben eljárjanak. Ehhez egyúttal az Internet szolgáltatók felelőségét is szabályozni kellett, akik minden felelőséget el akartak hárítani magukról, arra hivatkozva, hogy hasonlóan a telefontársaságokhoz, nem felelősek a közegen utazó tartalomért. Röviden megfogalmazva az életbelépő szabályozás szerint az általuk máshonnan (másik városból, országból, vagy másik szolgáltatótól) közvetített tartalomért nem felelnek, azonban a náluk elhelyezett oldalakért igen.
Berlinben 1997 augusztusában foglalták le az első magántulajdonú neonáci Internet szervert, és sikeres bírósági procedúra után ítéletet hoztak három, az oldalakat karbantartó személlyel szemben. A többi tiltott oldal azóta "szökésben" van. Mivel a német jog nehezen érvényesíthető külföldön, ezért elegendő Malorcán létrehozni egy Internet kiszolgálót, aminek tartalmát Németországból frissítik, sőt a ".de" német ország-azonosító alatt jelenik meg. Mivel a német törvényekhez hozzáfűznek egy rövid magyarázatot a törvény céljáról arra az esetre, ha a törvény szövegezése az idő múltával elveszítené aktualitását, az ily módon publikálók ellen is föl lehet lépni. Ezért az oldalak állandó címváltozásba menekülnek. Például az egyiknap még www.neonac.de, másik nap már www.neon2.de címen található az oldal. (A címek nem valósak!) Az oldal és a publikáló kiléte így igen nehezen fedhető föl.
Ha az Internetes társadalom valamilyen ok miatt elítéli az oldal üldözését, akkor elkezdik bújtatni és megsokszorozni azt. Ez történt a Terrorista Kézikönyv esetében is, amely részben útmutatót ad a bombakészítéshez a bolti forgalomban kapható vegyszerekre alapozva, másrészt közművekben elkövethető szabotázs akciókhoz ad tanácsot. (A németnyelvű kiadás minden bizonnyal fölhívja a figyelmet arra, hogy az autópályákat eltorlaszolni nem szabad, mert az össztársadalmi megvetést vált ki Németországban.) Nemrég hatalmas vihart kavart, amikor az egyik amerikai egyetem oldaláról kitiltották ezt az útmutatót. Még a könyvet ellenzők is beálltak az Internet szabadságáért harcolók táborába, ezért ezernyi helyre szétmásolták az útmutatót, ahonnan ugyan néhány hét múlva újra el kellett távolítani az anyagot, azonban a dolgozat folyamatosan több példányban megtalálható volt a hálózaton és sokkal nagyobb publicitást kapott, mint amekkorát korábban élvezett. (Magyarországon a buszt fölrobbantó kisfiú is ennek alapján fabrikálta bombáját.)
Szekták
Az Interneten vallásszabadság van. Szabad véleményeket, nézeteket terjeszteni, azonban csak passzív módon. Internet oldalon meglehet ugyan jeleníteni bármit, ezzel szemben a felhasználók postaládája elvben szent, és sérthetetlen. Nem illő sem reklámot, sem hittérítő anyagokat, vagy más propagandát küldeni anélkül, hogy arra a felhasználó beleegyezését ne kérnék. Nem tekinthető beleegyezésnek, egy vallási tartalmú oldal megtekintése. (Ilyenkor a felhasználó postaláda címét az oldal üzemeltetője látja!) Egy figyelmeztető felirat után egy nyomógombra való kattintással kell az oldal publikálójának a felhasználót kérnie, hogy regisztrálja magát a névjegyzékben. A legnevezetesebb szektákkal kapcsolatos történetben azonban a szekta pont tanainak titokban tartásáért küzdött.
A pszichológia problémákkal küzdő Steven Fishman hosszú ideig (az egyébként Németországban betiltott) Scientológia szekta tagja volt, és 1991-ben bíróság előtt azt állította, hogy a szekta vezetői, pszichiáterének megölésére és öngyilkosságra próbálták rávenni. A tárgyaláson felolvasott a scientológia titkos tanaiból, melyeket az 1986-ban elhunyt alapító, L. Ron Hubbard jegyzett le és csupán a beavatottak ismerhettek. A tanok olyan örökigazságokat, vagy éppen felbujtásnak is tekinthető gondolatokat tartalmaznak, mint "az emberek manipulálásának egyetlen módja ha hazudunk nekik", vagy " soha ne védekezz, mindig támadj". Mivel a scientológia egyház nem éppen egy karitatív nonprofit szervezet, a hívők egy vagyont költenek alapozó tanfolyamokra mire ezeket is felolvassák nekik. Fishman a börtönben különzárkát kapott miután egy cellatársánál kést és scientológiai tanításokat találtak. A nyilvános irattárba került bírósági jegyzőkönyvet pedig mindig kikölcsönözte valaki reggel hétkor, és csak ötre vitte vissza, mígnem a levéltáros munkaidő után lemásolta. Azóta vírusként terjed az hálózaton a bíróság pedig zárolta a peranyagot.
A szekta megtalálta az egyetlen módot, amivel betilthatja az Internetes terjesztést: szerzői jogokra hivatkozva 1995 augusztusában a rendőrség lefoglalta a Netcom Internet-szolgáltató egy, a dokumentumot tartalmazó szerverét. (Érdekes módon a hatóságok a továbbiakban is nagy hajlandóságot tanúsítanak a szekta szerzői jogainak védelmére.) Azonban az anyag hamarosan fölbukkant a hollandiai xs4all szolgáltató oldalain. (xs4all-access for all jelentése: hálózati elérést mindenkinek. http://www.xs4all.nl/~felipe/cos ) A szekta helyi képviselői elérték, hogy egy rendőri razzia során, 1995 szeptember 5.-én Amszterdamban letöröljék az anyagot. Rossz szemmel nézte ezt a holland hálózati társadalom, és a dokumentumot ezernyi helyre szétmásolták, létrejött a FishNet, mely külön temetőt tartalmaz azon a felhasználóknak, akik fenyegetések hatására levették az anyagot oldalaikról. A szekta ugyanis nem mindig válogatja meg módszereit. Üldözötteinek lakását vérrel locsolják föl, elektronikus oldalaikat és postaládáikat tönkre teszik. Hollandiába átküldték kétes előéletű magándetektívüket is. Közben a holland számítógépesek teleplakátolták Amszterdamot a Fishman Vallomás kis betűvel szedett teljes szövegével. (http://www.xs4all.nl~felipe/cos/fotos.htm )
A kaliforniai bíróság azonban másodfokon elejtette a vádat a Netcom Internet-szolgáltató ellen, arra hivatkozva, hogy az Internet-szolgáltatók technológiailag képtelenek ellenőrizni, hogy felhasználóik oldalain milyen tartalom található. Az üggyel kapcsolatban viszont az Interpol egy névtelen levelező kilétének elárulására kényszerítette a finnországi Johan Helsingiust, aki az anon.penet.fi címen névtelen (anonymous) levelezést lehetővé tevő kiszolgálót üzemeltet. A Fishman Vallomás hamarosan egy pekingi kiszolgálón is föltűnt, ahonnan rövid időn belül eltávolították, mert az általa generált forgalom túlterhelte Kína egyetlen hatvannégy kilobites nemzetközi Internet-vonalát. A szektával szemben igen kritikus alt.religion.scientology hírterületen azóta is több ezer a témával foglalkozó levél olvasható, és a holland címek mellett orosz és afrikai oldalakat is megneveznek, ahol megtalálható az irat.
Magyarországon 1997 szeptembere óta a Köz-Hely egyesület oldalain olvasható a vallomás. ( http://ceasar.elte.hu/Koz-Hely ) A szekta magyar tagozata már többször is tiltakozott a ELTE informatikai igazgatójánál pert helyezve kilátásba, amennyiben nem távolítják el a dokumentumot. (A scientológia keresőszóval több magyar illetékességű scientológia pártoló vagy kritizáló oldalt is találhatunk.)
Pornó és más "felnőtt dolgok"
A hálózaton megtalálható a Playboy és a hozzá hasonló más kiadványok elektronikus kiadása. Egyes fölmérések szerint ezek a terjedelmes fotók okozzák az Internet adatforgalmának 25-30 százalékát. (Egy jó minőségű fotó terjedelme 100-1000 kilobájtig terjed, ami kb. 50-500 nyomtatott oldal tartalmának felel meg.) (http://www.playboy.com/ )
A gyermekeket ezektől, és az ezeknél még sokkal "keményebb" látványt tartalmazó oldalaktól óvni kívánjuk. Több Internet-szolgáltató is módszereket kíván adni a szülők kezébe, hogy miközben gyermekük a hálózaton bóklászik, ne ütközhessen "adult" információkba. Az alkalmazott technikák épp oly tökéletlenek mint a korábban emlegetett más információ szűrő módszerek. Újabban divatba jöttek a gépelési hibákra utazó internetcímek is. Pl. a http://www.hollywood.com/ helyett http://www.holleywood.com/ címet gépelve meglehet, hogy egy nem kívánt tartalmat fölvonultató oldalba ütközünk.
Milyen publikációs normáknak kell az Internetre vonatkozniuk? Az elbírálás tekintetében különbség van a hagyományos médium egyes típusai között is. Lehet pornót megjelentetni a nyomtatott sajtóban, speciális lapokban megengedhető a szex is, míg a plakátok tekintetében prűdebb a közvélemény. A televízió esetében vetítési időszakok szerint szabályozzák a kérdést. Ugyanakkor egy élő rádióriportban elhangozhatnak olyan stílusbeli elemek is, melyek a nyomtatott sajtóban nem kívánatosak. Az "el – hangzás", az ismételt visszanézés lehetetlensége teszi ezt lehetővé. Mivel az Internet egyetlen közegben viselkedik nyomtatott sajtóként, rádióként, televízióként, melyik orgánumra vonatkozó szokásokat tekintsük mérvadónak? Figyelembe véve az Internet hagyományos szabadságát, akceptálhatónak tűnik az az érvelés, hogy minden területen a hagyományos sajtótermékek közül a legliberálisabbat kell alapul venni. Azonban azt olyan határnak kellene tekinteni, mely átlépése tolerálhatatlanná teszi a szolgáltató szemében az oldalt és jogosan megtagadhatja közzétételét. (Kb. mint ha a nyomda tagadná meg az anyag sokszorosítását.)
Szexuális aberráció, bűntények
A büntető törvénykönyv által elítélt cselekedetek népszerűsítése egyértelműen tilos minden típusú médián. Kijátszható ugyan ez a megfogalmazás, tájékoztatásnak vagy tudományos ismeretterjesztésnek álcázva a tiltott cselekedetet, azonban a közvélemény ma még elfogadhatatlannak tartja a büntetett cselekedet, vagy fogalom mindennemű tiltását az Interneten. Az amerikai kongresszus Internet cenzúrázó törvénycsomagja többek között azért is bukott meg, mert válogatás nélkül tiltott volna minden nem kívánt fogalmat tartalmazó oldalt. A pornó kiszűrésének áldozatul estek volna pl. a mellrákkal foglalkozó oldalak vagy szexuális bűntények pszichológiáját tárgyaló címek is.
Németországban 1997 nyarán sikerrel jutattak börtönbe egy, az Interneten gyermekpornót publikáló személyt. Az oldalnak semmilyen "tudományos" álcája nem volt ez úttal. A közvéleményt megdöbbentette 1998 májusában a Compuserve igazgatójának pere, mely több mint egy év börtönbüntetéssel zárult. Az igazgató jelentette a rendőrségnek, hogy hálózatán gyermekpornót terjesztenek és végig együttműködött a hatóságokkal. A tartalmat azonban nem sikerült eltávolítani, mivel azt külföldről sugározták. Az igazgatót azzal vádolták, hogy hálózatán gyermekpornót terjesztett. A bűnösségét be nem ismerő vezető hiába hivatkozott arra, hogy technikailag nem megoldható a tartalom ilyen szűrése, és a telefon társaság sem tehető felelőssé egy olyan ismeretlen éjszakai telefonálóért, aki disznóságokat suttog a kagylóba. Való igaz, hogy a Compuserve e téren szigorúbb elbírálásban részesülhet, mint egy Internet szolgáltató, mivel egy viszonylag zárt magánhálózatként ismeretes, ahol jól rendezett és viszonylag ellenőrzött tartalom található. Esetében akár szerkesztett tartalomról is beszélhetünk és ez esetben a megjelent tartalomért a szolgáltató egyértelműen felelős. Valójában a szolgáltató a nála tárolt tartalmat sem tudja (győzi) ellenőrizni. Copyright – szerzői jogok a hálózaton
Ez a dokumentum a Bayer József András szakdolgozata az ELTE szociológia intézetének posztgraduális médiaszakán. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét illetik. A dokumentum elektronikus és nyomtatott formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző engedélyét kell kérni. E szöveg elválaszthatatlan része a dokumentumnak.
A szerzői jogot egy ún. "szerzői műre" értik, melyet ugyan pontosan sehol sem definiálnak, de mindenesetre elvárható vele szemben, hogy eredeti gondolatmenet legyen. Megkívánjuk, hogy más alkotásoktól megkülönböztethető legyen, azaz legyen egyéni vagy eredeti. A mű és szerzője közötti viszony legyen azonosítható. Problémát jelenthet, ha a szerző nem azonosítható, vagy ha mű elterjedtsége okán az népek közös kulturális kincsévé válik. A kósza ötletek nem élveznek szerzői jogi oltalmat, csak a formába öntött kidolgozott gondolatok, művek. Tartalomtól és minőségtől függetlenül, minden műre kiterjed a szerzői jog védelme. A szerzőnek joga van követelni, hogy művén nevét, szerzői minőségét tüntessék föl. A szerzőnek joga van követelni, hogy műve integritását senki se háborgassa. (E szempontból külön tárgyalás témája lehetne az a hazai szerkesztőségi gyakorlat, miszerint a többszörös szerkesztői módosításokat követően a szerzőnek csak elvi lehetősége van a végeredmény megtekintésére.) A szerzőnek joga van eldönteni, hogy nyilvánosságra hozza-e a művét, és joga van visszavonni a mű publicitására tett engedélyét.
Amennyiben a szerző a publikálás mellett döntött, az esetben bárki jogosult azt idézni, tömegtájékoztatási műsorok témáját adhatja, könyvtárak kölcsönözhetik, és magánművelődés keretén belül bárki készíthet másolatot. Ez a másolat nem szolgálhatja a forgalomba hozatal, valamilyen jövedelem vagy hírnévszerzés célját és semmilyen más módon nem sértheti a szerző jogos érdekeit. (Láthatjuk, hogy ebbe a szövegezésbe minden és annak az ellenkezője is belefér.)
Az Internet esetében ennek azt kell jelentenie, hogy bárki jogosult egy Internet-oldalon megjelent tartalmat saját gépére lemásolni és azt ott olvasni, családtagjaival együtt. Ismerősei számára nem adhatja át, hanem az elérési helyet megadva kell őket az információ újbóli letöltésére buzdítania. Nem helyezheti azonban azt föl saját Internet-oldalára, még teljesen változatlan formában, a szerzőt megnevezve sem. (Hiszen ez az ő oldalának nézettségét csökkentené, ami adott esetben akár reklámbevételtől is megfoszthatja a szerzőt.) Abban az esetben sem teheti ezt, ha a szerző túlterhelt és nehezen elérhető oldalát kívánja tehermentesíteni ily módon. Azonban hivatkozásokat (link) helyezhet el a szóban forgó oldalra, mely hivatkozásra kattintva látogatók az eredeti Internet címre ugranak. Vitás helyzetet szül, s a gyakorlatban tiltott ilyenkor a szerző oldalát saját keretben megjeleníteni. (Az új frame, azaz keret nevű Web technika a képernyőt többnyire három területre osztja. Egy felső címsorra, és egy szélső, jobb vagy baloldali csíkra, mely tartalomjegyzékkén szolgál. Az oldalon így az aktuális tartalom pl. egy adott cég fejlécével és tartalomjegyzékével bekeretezve jelenik meg. Ennek a cégnek a tartalomjegyzéke jogosan tartalmazhat hivatkozást egy másik cég oldalára. E hivatkozásra kattintva megjelennek a másik cég oldalai. Azonban ekkor már nem szabad megtartani az első cég oldalának keretét, bár erre a technikai lehetőség adott.)
A digitális másolás eszközeitől való félelem a lemezkiadók és a videó terjesztők esetén jelentkezik a legradikálisabban. A félelem ezen a szinten odáig terjed, hogy a lejátszó eszköz gyártásban és a műsorgyártásban egyaránt érdekelt óriás cégek, mint pl. a Sony szabotálják a lejátszó eszközök fejlődését. Kb. 20 éve tömegcikk lehetne az a digitális magnetofon, melyen minőségromlás nélkül lehet egyik kazettáról a másikra másolatot készíteni. Ennek ára a mai magnó-készülékekkel azonos szinten lenne. Az ellenérdekeltség nyilvánvaló. A CD technikát is azért kapta föl a szórakoztató ipar, mert a másolási eljárás igen körülményesnek látszott. A számítógépes CD másolókkal szemben úgy védekezett az ipar, hogy a nyers írható CD-k árát mesterségesen magasan tartotta kb. 1300-1800 Ft (+ÁFA) körül. Amikor megjelent a következő rögzítéstechnikai eszköz a DVD lemez, melyen hétszer annyi információ tárolható mint a hagyományos CD-n, összeomlott a nyers CD piac, mert mindenki meg akart szabadulni a megmaradt készletektől. Ezért ma kb. 420-500 Ft(+ÁFA) egy nyers CD ára. Míg a CD 74 perc zene tárolására alkalmas, a DVD-n már teljes videofilmek is rögzíthetőek, méghozzá a VHS-nél lényegesen jobb minőségben.
Az elektronikus közlési formák sajátossága, hogy a másolás anyagtalan és bizonyos terjedelemig jelentéktelen költség vonzata van. Talán ezért, illetve a korlátlan másolástól való félelemtől vezetve az elektronikus formában közölt információkra sokkalta súlyosabb másolási szabályok érvényesek, mint a hagyományos anyag által közvetítettekre.
Megkérdőjelezik annak jogosságát, hogy az oldal megtekintése során jogom van-e közben a saját gépemre másolni az információkat, holott valójában ez e nélkül lehetetlen. Megkérdőjelezik annak jogosságát, hogy későbbi megtekintés céljából eltárolhatom-e számítógépemen az információt. Ez ugyanis újbóli megtekintést tesz lehetővé akkor is, amikor a mű a hálózaton már többé nem érhető el.
Az olyan kereskedelmi forgalomba hozott adathordozókra, mint pl. egy Népszabadság archívumra, elektronikus versgyűjteményre vagy bibliára vonatkozó megszorítások még ennél is sokkal szigorúbbak. A következő fejezetben bemutatjuk, hogyan lehetne átvinni az elektronikusan használt információk védelmi jogait az utcán terjesztett Népszabadságra.
Végfelhasználói Licencszerződés a Népszabadság Országos Napilap Használatára Fontos! Kérjük figyelmesen olvassa el! A jelen végfelhasználói licencszerződés jogilag kötelező megállapodás Ön (mint magánszemély vagy szervezet) és azon Újságtermék gyártója ("KIADÓ" vagy "SZERKESZTŐSÉG") avagy árukapcsolás esetén a Kapcsolt-Termék (pl. Kifli és Kakaó) szállítója között, amely Kapcsolt-Termékkel a fent megnevezett Népszabadság terméket együtt használja fel.
OEM Népszabadság (Csak Kiflivel és Kakaóval együtt forgalmazható kedvezményes árú Népszabadság) esetén: Ha az ÚJSÁGHOZ nem Friss Kiflivel és Kakaóval együtt jutott, úgy az ÚJSÁGOT nem olvashatja és nem másolhatja le.
Az ÚJSÁG a benne levő információkon kívül 38 oldal (A3 lap) adathordozót, (esetleg hirdetési mellékleteket és online dokumentációt – későbbi mágneslemezmellékleteket értve ezalatt) tartalmaz. Az ÚJSÁG fellapozásával, olvasásával, másolásával, illetve bármilyen egyéb módon történő használatával Ön kötelező érvénnyel vállalja a jelen Szerződés feltételeit. Amennyiben nem fogadja el a jelen szerződésben foglaltakat, a Kifli Szállító Fűszeres és a Népszabadság Rt. nem biztosít Önnek jogot az ÚJSÁGRA. Ebben az esetben nem olvashatja és nem másolhatja le az ÚJSÁGOT, haladéktalanul kapcsolatba kell lépnie a SZERKESZTŐSÉGGEL és UTASÍTÁSAINAK megfelelően, visszatérítés ellenében, vissza kell juttatnia a használatlan termék(ek)et.
ÚJSÁGOLVASÁSI ENGEDÉLY
Az ÚJSÁG a szerzői jog és a nemzetközi szerzői jogi egyezmények, valamint egyéb, a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények és jogszabályok védelme alatt áll. Az ÚJSÁG olvasását engedélyezzük, de tulajdonjogát nem ruházzuk át (az újság továbbra is a Népszabadás Rt. tulajdonában marad, míg Ön olvassa).
AZ ENGEDÉLY TERJEDELME, az ÚJSÁG kinyitása és olvasása. Ön jogosult az ÚJSÁG egy példányát kinyitni és elolvasni. Ön egy-felhasználós magyar nyelvű Népszabadságot vásárolt. Nem jogosult az ÚJSÁGOT más felhasználók számára átadni. Amennyiben nem egyedüli olvasásra szánja, választhatja a 4 felhasználós Családi Népszabadságot (family edition), mely csupán a 2,3-szor kerül többe, mint az 1 felhasználós Népszabadság. Még többet takaríthat meg, ha munkahelyére a gazdasági mellékletet is tartalmazó 10 vagy 20 felhasználós Népszabadságot választja (enterprise edition). Nyugdíjasoknak ajánljuk az olcsóbb könnyített Népszabadságot (light edition). Ez a címlap és karikatúra mellett tartalmazza a televízió műsort, az időjárás jelentést és a jóhíreket. A vállalati újságolvasást a nagyobb napilapok által létrehozott GÚB (Gazdasági Újságellenőrző Bizottság) ellenőrzi. A GÚB hatósági jogkörrel nem rendelkezik, de feljelentései alapján a gazdasági rendőrség ellenőrzi az illegális újságolvasást a vállalatoknál. Amennyiben egy vállalatnál az illegális újságolvasás bizonyításra kerül azáltal, hogy igazolhatóan többen olvassák az újságot, mint ahány újságolvasási engedélyt a vállalat vásárolt, úgy a vállalat vezetője legfeljebb öt (5) év szabadságvesztéssel sújtható.
Biztonsági másolat: Ha a Szerkesztőség az ÚJSÁGHOZ nem mellékelte a biztonsági másolatot, Ön egy példányban elkészítheti az ÚJSÁG biztonsági másolatát. (Az ÚJSÁG papírjáról a silány nyomdatechnika miatt néhány hét múlva várhatóan lepotyoghatnak a betűk, vagy elhalványulhat az írás, így egy hónap múlva már nem fogja tudni azt olvasni. Ezt megelőzheti az időben elkészített biztonsági másolattal, mely készítéséhez Ön jóval jobbminőségű anyagokat használhat, mint mi tettük.) A biztonsági másolatot kizárólag archiválás céljára használhatja. (A másolatot olvasni tilos.)
Nyelvi verziók választéka: Lehetséges, hogy az ÚJSÁGOT tartalmazó lapokon (38xA3), vagy a mellékelt mágneslemezen a SZERKESZTŐSÉG a Népszabadság több különböző nyelvű változatát is rendelkezésre bocsátotta. Még ha az ÚJSÁG egynél több nyelvi változatot tartalmaz is , Ön csak egy ilyen változat engedélyét szerezte meg. Az ÚJSÁG kinyitása során választhat, hogy mely nyelvű oldalnál nyitja ki (mint a legtöbb eszköz soknyelvű útmutatója esetén, a Népszabadságban is egymást követik a különböző nyelvű fejezetek). Mivel az egyes nyelvi változatok ára nem egyforma, Ön csak annál az oldalnál nyithatja ki az ÚJSÁGOT, mely nyelvre érvényes az Ön licencszerződése.
A visszafejtésre és a belső felépítésre vonatkozó korlátozások. Az ÚJSÁG belső felépítését elemezni, a rovatok struktúráját elemezni, a szerkesztőségi hierarchiára és viszonyokra a lapból következtetni és a sorok között olvasni szigorúan tilos, kivéve, ha az alkalmazandó magyar jogszabályok kifejezetten kizárják, illetve korlátozzák a fenti tiltás alkalmazását.
Az alkotóelemek elkülönítése. A licenc az ÚJSÁGRA mint egységesre vonatkozik. Annak alkotóelemei nem különíthetők el abból a célból, hogy többen olvashassák. Az oldalakat szétválasztani és a házastársnak olvasás céljából átadni kifejezetten tilos. Tilos az újságot szétvagdosni és egyes cikkeket elrakosgatni, vagy harmadik személynek "olvastad?" címkézéssel elküldeni. (A Tücsök és Bogárban –van még ilyen? – való feltüntetése az "indokolt idézés" kategóriájába tartozik, hacsak nem ellentétes a visszafejtésre vonatkozó korlátozásokkal.)
Bérlet. Az ÚJSÁGOT nem adhatja illetve nem veheti kölcsön, bérbe vagy haszonbérbe. (A kávéházi nyilvános újsághasználat külön szabályozandó.)
Megszűnés. Egyéb jogok iránti fenntartással a Népszabadság a jelen engedélyt visszavonhatja, amennyiben Ön a jelen engedélyben foglalt feltételeket és kikötéseket megszegi. Ebben az esetben Ön köteles megsemmisíteni az ÚJSÁG összes másolatát és alkotóelemét.
Szerzői jog. Az ÚJSÁG (beleértve, de erre nem korlátozva az ÚJSÁGBA beépített képeket, fényképeket, szöveget) összes másolatának tulajdonosi és szerzői joga Népszabadságot vagy a szerzőket illeti. Az összes, a jelen szerződésben kifejezetten nem átengedett jogot a Népszabadság fenntartja.
Kétféle adathordozó. Az újságot több típusú adathordozón is megkaphatja (pl. 38xA3 lap, lemezmelléklet, interneten elérhető online változat). Tekintet nélkül a kapott adathordozó típusára és méretére, Ön csak az egyik hordozót használhatja. A fennmaradó hordozót nem veheti, illetve nem adhatja kölcsön, bérbe vagy haszonbérbe, valamint más módon nem ruházhatja át, kivéve ha ez az ÚJSÁG végleges átruházása keretében történik.
Különleges rendelkezések
Korlátozott garancia Az ÚJSÁG szerkesztősége garanciát vállal arra, hogy az ÚJSÁG az átvételt követő kilencven (90) napon át rendeltetésszerűen használható lesz és rendeltetésszerű használat mellett mentes lesz minden anyag-, illetve gyártási hibától.
Egyéb garancia kizárása A szerkesztőség minden egyéb kifejezett vagy vélelmezett garanciát elhárít, ideértve a meghatározott célra való alkalmasságot is. (A Népszabadságban található cikkekről a SZERKESZTŐSÉG nem vállalja, hogy hasznosítható hírek, információk lesznek.)
Az okozott károkért való felelőség kizárása. A szerkesztőség és a terjesztők elhárítanak minden felelőséget bármilyen kárért (ide értve, de ezzel egyebeket nem kizárva a téves információk okozta személyi sérülések közvetett és közvetlen okozását, az okozott üzleti haszon elmaradását vagy egyéb anyagi veszteségből adódó károkat), amely az ÚJSÁG olvasásából vagy használhatatlanságából ered, még abban az esetben is, ha a szerkesztőséget időben tájékoztatták az ilyen károk bekövetkeztének lehetőségéről. A fennálló felelőség legfeljebb az ÚJSÁGÉRT kifizetett összegig terjed.
Jó Olvasást!
Internetes lapok címei
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
