Deutsch Tam�s – K�s�n� Kov�cs Magda vita
(Avagy I love b�dogl�di?)

A dolgozat k�sz�t�se sor�n �jabb jelent�s h�l�zati k�zszerepl�sre ker�lt sor, mely sz�mos �jdons�got hozott a kor�bbi Internetes interj�khoz k�pest. A Deutsch – K�s�n� politikai vita sor�n a tov�bbra is tehettek k�rd�seket f�l a n�z�k a feleknek, akik v�laszaikban m�r nem csup�n a k�rdez�knek v�laszoltak, de egym�s v�laszaira is reflekt�ltak. A vita k�l�n �rdekess�ge volt a "h�m�r�", mely egyben a vita fontoss�g�t is adta. A h�m�r� az olvas�k tetsz�s-nyilv�n�t�s�nak eszk�ze volt. A n�z�k szavazhattak a nekik szimpatikusabb v�laszol�ra. Kor�bban a telev�zi�ban m�r meghonos�tott�k ezt a mini k�zv�lem�ny-kutat�si m�dszert, ott azonban a k�z�ns�g korl�tozott l�tsz�ma lehet�s�get adott arra, hogy r��r� p�rttagokkal elronts�k a minta reprezentativit�s�t. Az Internetto k�z�ns�ge enn�l j�val nagyobb, b�r a n�z�knek csup�n t�red�ke adott le szavazatot. A szavazatok �tperces �tlag�t megjelen�tett�k az oldalon, amit a n�z�k figyelemmel k�s�rhettek. A kor�bban a h�l�zati hagyom�nyoknak egy�bk�nt megfelel� m�don passz�v moder�torokat, f�lv�ltotta Andrassew Iv�n aki sokakat megd�bbentet a gy�ztesnek j�r� p�l� oda�t�l�s�vel. Id�zet a vit�b�l: (http://internetto.hu/online/dk/vitaall.html)

"...becs�lni val� emberek k�z�tt tartom sz�mon �ket. Ez az�rt nagy �r�m sz�momra, mert �gy ma nem kell kompenz�lnom. Az �n szakm�mban ugyanis, ha tisztess�ges vagyok, mindig annak kell, kellene seg�tenem, akit kev�sb� szeretek. "
Andrassew Iv�n

Ki kapja a p�l�t? (Szavaz�s)
K�s�n� Kov�cs Magda 1196 59%
Deutsch Tam�s 856 41%

(A szavaz�s v�geredm�nye: 18% k�l�nbs�ggel K�s�n� gy�z az Interneten, ahol a l�togat�k t�lnyom� t�bbs�ge 20 �s 30 k�z�tti diplom�s f�rfi. A vita sor�n folyamatosan K�s�n� vezetett.)

"K�sz�n�m K�s�n� Kov�csn� Magd�nak, az MSZP-, �s Deutsch Tam�snak a FIDESZ aleln�k�nek, hogy elfogadt�k megh�v�sunkat. Az iNteRNeTTo-p�l�t nemcsak a sz�mos holtverseny miatt kapj�k meg mindketten, hanem az�rt is, mert ezzel szeretn�nk megk�sz�nni, hogy a Horn-Orb�n vita el�zetes�ben itt, a vil�gh�l�n r�szt vettek. "
Andrassew Iv�n
1998.05.15 - 15:59:27

A h�t k�rd�se: kit szeret kev�sb� Andrassew Iv�n, ha tisztess�ges?

Internet �s sajt�szabads�g

(mott�: a szabads�g ott v�gz�dik, ahol a m�sik orra kezd�dik)

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat�nak 19, cikkelye a k�vetkez�k�ppen sz�l: "Minden szem�lynek joga van a v�lem�ny �s kifejez�s szabads�g�hoz, amely mag�ban foglalja azt a jogot, hogy v�lem�nye miatt ne szenvedjen zaklat�st, �s hogy hat�rokra val� tekintet n�lk�l kutathasson, �tvihessen �s terjeszthessen h�reket �s eszm�ket b�rmilyen kifejez�si m�don."

Ez a j�l megfogalmazott mondat a tud�s�t�i hitvall�s alapk�ve, tev�kenys�g�knek mozgat� rug�ja. A h�rek terjeszt�s�nek jog�t a diktat�rikus orsz�gok azzal a megszor�t�ssal alkalmazz�k, hogy a publik�ci�k cenz�r�s�nak jog�t fenntartj�k. A cenz�r�z�s lehet k�zvetlen, vagy �tt�teles, mid�n a szerz�k retorzi�t�l tartv�n, �ncenz�r�t alkalmaznak. Az eszm�k terjeszt�se ezekben az orsz�gokban �llami monop�lium. (Az olyan k�rd�sekre ez�ttal nem t�r�nk ki, hogy pl. egy h�bor�s arab orsz�gb�l olyan h�reket k�zvet�teni a "f�ggetlen" Egyes�lt �llamokba, hogy "A lakoss�g m�r el�gedetlenkedik az ell�t�si hi�nyoss�gok miatt", az tud�s�t�i munka, avagy k�mtev�kenys�g.)

Korl�toz�sok K�n�ban

Meglep� m�don K�na els�sorban nem is a Nyugat Eur�pai �s amerikai felforgat� n�zetekt�l k�v�nja v�deni �llampolg�rait, hanem a taiwani Internetoldalakt�l. A hatalmas orsz�g kimen� vonalkapacit�s�t korl�tozt�k, jelenleg 64 kilobites vonalon kapcsol�dik a t�bb mint egymilli�rd ember a vil�gh�l� K�n�n k�v�li r�sz�hez. �s a "vil�g" is ekk�pp kapcsol�dik a vil�gh�l� K�n�n bel�li r�sz�hez, ami a speci�lis �r�sjelek �s az am�gy is fenn�ll� nyelvi neh�zs�gek miatt egy fokkal csek�lyebb probl�ma. (L�tezik k�nai Windows v�ltozat is.) Ekkora vonalkapacit�sa Magyarorsz�gon b�rkinek lehet, de a legegyszer�bb Internet-kapcsolat is ennek legal�bb a fele sebess�g�vel b�r. Magyarorsz�g kimen� s�vkapacit�sa kb. 4000-8000 kilobit k�z� esik. (A kereskedelmi szolg�ltat�k mikrohull�m� �s m�holdas kapcsolatait is figyelembe v�ve.) K�na mindemellett a legkorszer�bb technol�gi�kkal sz�ri ki a taiwani c�meket �s a nem k�v�nt tartalmat. Sajnos t�k�letes megold�s nincs, mivel az �lelmes taiwani propagandist�k �ttelep�tik anyagaikat az amerikai Internet kiszolg�l� g�pekre, melyek c�m�t el�bb ut�bb szint�n letiltj�k, �m ekkor megint �j c�met keresnek az oldalaknak.

Az ut�bbi �vekben az olcs� munkaer� miatt jelent�s sz�m�t�g�p gy�rt�s telep�lt K�n�ba. Erre az�rt volt lehet�s�g, mert a sz�m�t�stechnikai eszk�z�k gy�rt�s�nak az a saj�toss�ga, hogy a munkaig�nyes tervez�si elj�r�s ut�n a gy�rt�si folyamatok n�h�ny magas kvalifik�lts�g� munkaer� mellett prec�zen dolgoz� k�pzetlen t�megeket is ig�nyelnek.

Korl�toz�sok a Muzulm�n orsz�gokban

K�n�val ellent�tben az arab orsz�gok els�sorban a nyugati �letforma bet�r�s�t�l, a n�k tradicion�lis szerep�t megk�rd�jelez� inform�ci�kt�l, a nyugati �rukat hirdet� rekl�mokt�l �vj�k polg�raikat. Van k�z�tt�k olyan orsz�g is, amelyik teljesen lev�lasztotta h�l�zat�t a k�lvil�gt�l. A n�k szerep�t illet�en eg�sz pontosan az erotikus oldalak n�zeget�se adta a v�gs� �rveket a lev�l�shoz, de hasonl� elutas�t�st v�ltanak ki az emancip�ci�val foglalkoz� n�sz�vets�gek oldalai �s h�rlevelei is, b�r ezek nem �rvendtek akkora k�zkedvelts�gnek. Mindemellett a kultur�lis elz�rk�z�s nem csak egy er�ltetett "jap�n st�lus�" elamerikaniz�l�d�st�l �vja az arab orsz�gokat �s nem csup�n a moderniz�ci� egy lassabb de �n�ll�, "arab-t�pus�" �tj�t szeretn�k j�rni ezek az orsz�gok. Mivel a politikusok gyakran egy szem�lyben vall�si vezet�k is, a hagyom�nyos �rt�krendek megrend�l�s�vel hatalmi legitimit�suk is megk�rd�jelez�dne. Arab oper�ci�srendszerek szint�n l�teznek, ennek ellen�re az arab, a k�nai �s a jap�n Internet vil�g nagyobb r�sz�n tal�lunk angol nyelv� tartalmat, mint az olyan eur�pai orsz�gokban, mint pl. Magyarorsz�g.

Korl�toz�sok Nyugat Eur�p�ban

Teljesen szab�lyozatlan sajt� nem l�tezik. Szigor� szakmai, etikai norm�k szab�lyozz�k a publik�lhat� inform�ci�k k�r�t �s st�lus�t. A kulcsfogalom ez esetben az, hogy a szab�lyoz�s sor�n szakmai, teh�t az �gazat bels� min�s�g �s erk�lcsi kontrolja �rv�nyes�lj�n, �s nem valamif�le r�er�ltetett k�ls� k�nyszer. A t�mak�rben val� elm�ly�l�s helyett kiemelj�k az Internet �let�ben legmark�nsabban f�lmer�l� korl�toz�si ter�leteket.

Rasszizmus �s terrorizmus

Ezek az oldalak sz�lhatnak a t�r�k vend�gmunk�sok ellen, vagy az igaz szikhek buzd�thatnak a nyugati vil�g elpuszt�t�s�ra, stb. N�metorsz�gban 1997 nyara �ta adott a t�rv�nyi szab�lyoz�s, hogy a rasszista, idegen gy�l�l� elektronikus tartalmakat sug�rz� kiszolg�l�kkal szemben elj�rjanak. Ehhez egy�ttal az Internet szolg�ltat�k felel�s�g�t is szab�lyozni kellett, akik minden felel�s�get el akartak h�r�tani magukr�l, arra hivatkozva, hogy hasonl�an a telefont�rsas�gokhoz, nem felel�sek a k�zegen utaz� tartalom�rt. R�viden megfogalmazva az �letbel�p� szab�lyoz�s szerint az �ltaluk m�shonnan (m�sik v�rosb�l, orsz�gb�l, vagy m�sik szolg�ltat�t�l) k�zvet�tett tartalom�rt nem felelnek, azonban a n�luk elhelyezett oldalak�rt igen.

Berlinben 1997 augusztus�ban foglalt�k le az els� mag�ntulajdon� neon�ci Internet szervert, �s sikeres b�r�s�gi proced�ra ut�n �t�letet hoztak h�rom, az oldalakat karbantart� szem�llyel szemben. A t�bbi tiltott oldal az�ta "sz�k�sben" van. Mivel a n�met jog nehezen �rv�nyes�thet� k�lf�ld�n, ez�rt elegend� Malorc�n l�trehozni egy Internet kiszolg�l�t, aminek tartalm�t N�metorsz�gb�l friss�tik, s�t a ".de" n�met orsz�g-azonos�t� alatt jelenik meg. Mivel a n�met t�rv�nyekhez hozz�f�znek egy r�vid magyar�zatot a t�rv�ny c�lj�r�l arra az esetre, ha a t�rv�ny sz�vegez�se az id� m�lt�val elvesz�ten� aktualit�s�t, az ily m�don publik�l�k ellen is f�l lehet l�pni. Ez�rt az oldalak �lland� c�mv�ltoz�sba menek�lnek. P�ld�ul az egyiknap m�g www.neonac.de, m�sik nap m�r www.neon2.de c�men tal�lhat� az oldal. (A c�mek nem val�sak!) Az oldal �s a publik�l� kil�te �gy igen nehezen fedhet� f�l.

Ha az Internetes t�rsadalom valamilyen ok miatt el�t�li az oldal �ld�z�s�t, akkor elkezdik b�jtatni �s megsokszorozni azt. Ez t�rt�nt a Terrorista K�zik�nyv eset�ben is, amely r�szben �tmutat�t ad a bombak�sz�t�shez a bolti forgalomban kaphat� vegyszerekre alapozva, m�sr�szt k�zm�vekben elk�vethet� szabot�zs akci�khoz ad tan�csot. (A n�metnyelv� kiad�s minden bizonnyal f�lh�vja a figyelmet arra, hogy az aut�p�ly�kat eltorlaszolni nem szabad, mert az �sszt�rsadalmi megvet�st v�lt ki N�metorsz�gban.) Nemr�g hatalmas vihart kavart, amikor az egyik amerikai egyetem oldal�r�l kitiltott�k ezt az �tmutat�t. M�g a k�nyvet ellenz�k is be�lltak az Internet szabads�g��rt harcol�k t�bor�ba, ez�rt ezernyi helyre sz�tm�solt�k az �tmutat�t, ahonnan ugyan n�h�ny h�t m�lva �jra el kellett t�vol�tani az anyagot, azonban a dolgozat folyamatosan t�bb p�ld�nyban megtal�lhat� volt a h�l�zaton �s sokkal nagyobb publicit�st kapott, mint amekkor�t kor�bban �lvezett. (Magyarorsz�gon a buszt f�lrobbant� kisfi� is ennek alapj�n fabrik�lta bomb�j�t.)

Szekt�k

Az Interneten vall�sszabads�g van. Szabad v�lem�nyeket, n�zeteket terjeszteni, azonban csak passz�v m�don. Internet oldalon meglehet ugyan jelen�teni b�rmit, ezzel szemben a felhaszn�l�k postal�d�ja elvben szent, �s s�rthetetlen. Nem ill� sem rekl�mot, sem hitt�r�t� anyagokat, vagy m�s propagand�t k�ldeni an�lk�l, hogy arra a felhaszn�l� beleegyez�s�t ne k�rn�k. Nem tekinthet� beleegyez�snek, egy vall�si tartalm� oldal megtekint�se. (Ilyenkor a felhaszn�l� postal�da c�m�t az oldal �zemeltet�je l�tja!) Egy figyelmeztet� felirat ut�n egy nyom�gombra val� kattint�ssal kell az oldal publik�l�j�nak a felhaszn�l�t k�rnie, hogy regisztr�lja mag�t a n�vjegyz�kben. A legnevezetesebb szekt�kkal kapcsolatos t�rt�netben azonban a szekta pont tanainak titokban tart�s��rt k�zd�tt.

A pszichol�gia probl�m�kkal k�zd� Steven Fishman hossz� ideig (az egy�bk�nt N�metorsz�gban betiltott) Scientol�gia szekta tagja volt, �s 1991-ben b�r�s�g el�tt azt �ll�totta, hogy a szekta vezet�i, pszichi�ter�nek meg�l�s�re �s �ngyilkoss�gra pr�b�lt�k r�venni. A t�rgyal�son felolvasott a scientol�gia titkos tanaib�l, melyeket az 1986-ban elhunyt alap�t�, L. Ron Hubbard jegyzett le �s csup�n a beavatottak ismerhettek. A tanok olyan �r�kigazs�gokat, vagy �ppen felbujt�snak is tekinthet� gondolatokat tartalmaznak, mint "az emberek manipul�l�s�nak egyetlen m�dja ha hazudunk nekik", vagy " soha ne v�dekezz, mindig t�madj". Mivel a scientol�gia egyh�z nem �ppen egy karitat�v nonprofit szervezet, a h�v�k egy vagyont k�ltenek alapoz� tanfolyamokra mire ezeket is felolvass�k nekik. Fishman a b�rt�nben k�l�nz�rk�t kapott miut�n egy cellat�rs�n�l k�st �s scientol�giai tan�t�sokat tal�ltak. A nyilv�nos iratt�rba ker�lt b�r�s�gi jegyz�k�nyvet pedig mindig kik�lcs�n�zte valaki reggel h�tkor, �s csak �tre vitte vissza, m�gnem a lev�lt�ros munkaid� ut�n lem�solta. Az�ta v�rusk�nt terjed az h�l�zaton a b�r�s�g pedig z�rolta a peranyagot.

A szekta megtal�lta az egyetlen m�dot, amivel betilthatja az Internetes terjeszt�st: szerz�i jogokra hivatkozva 1995 augusztus�ban a rend�rs�g lefoglalta a Netcom Internet-szolg�ltat� egy, a dokumentumot tartalmaz� szerver�t. (�rdekes m�don a hat�s�gok a tov�bbiakban is nagy hajland�s�got tan�s�tanak a szekta szerz�i jogainak v�delm�re.) Azonban az anyag hamarosan f�lbukkant a hollandiai xs4all szolg�ltat� oldalain. (xs4all-access for all jelent�se: h�l�zati el�r�st mindenkinek. http://www.xs4all.nl/~felipe/cos ) A szekta helyi k�pvisel�i el�rt�k, hogy egy rend�ri razzia sor�n, 1995 szeptember 5.-�n Amszterdamban let�r�lj�k az anyagot. Rossz szemmel n�zte ezt a holland h�l�zati t�rsadalom, �s a dokumentumot ezernyi helyre sz�tm�solt�k, l�trej�tt a FishNet, mely k�l�n temet�t tartalmaz azon a felhaszn�l�knak, akik fenyeget�sek hat�s�ra levett�k az anyagot oldalaikr�l. A szekta ugyanis nem mindig v�logatja meg m�dszereit. �ld�z�tteinek lak�s�t v�rrel locsolj�k f�l, elektronikus oldalaikat �s postal�d�ikat t�nkre teszik. Hollandi�ba �tk�ldt�k k�tes el��let� mag�ndetekt�v�ket is. K�zben a holland sz�m�t�g�pesek teleplak�tolt�k Amszterdamot a Fishman Vallom�s kis bet�vel szedett teljes sz�veg�vel. (http://www.xs4all.nl~felipe/cos/fotos.htm )

A kaliforniai b�r�s�g azonban m�sodfokon elejtette a v�dat a Netcom Internet-szolg�ltat� ellen, arra hivatkozva, hogy az Internet-szolg�ltat�k technol�giailag k�ptelenek ellen�rizni, hogy felhaszn�l�ik oldalain milyen tartalom tal�lhat�. Az �ggyel kapcsolatban viszont az Interpol egy n�vtelen levelez� kil�t�nek el�rul�s�ra k�nyszer�tette a finnorsz�gi Johan Helsingiust, aki az anon.penet.fi c�men n�vtelen (anonymous) levelez�st lehet�v� tev� kiszolg�l�t �zemeltet. A Fishman Vallom�s hamarosan egy pekingi kiszolg�l�n is f�lt�nt, ahonnan r�vid id�n bel�l elt�vol�tott�k, mert az �ltala gener�lt forgalom t�lterhelte K�na egyetlen hatvann�gy kilobites nemzetk�zi Internet-vonal�t. A szekt�val szemben igen kritikus alt.religion.scientology h�rter�leten az�ta is t�bb ezer a t�m�val foglalkoz� lev�l olvashat�, �s a holland c�mek mellett orosz �s afrikai oldalakat is megneveznek, ahol megtal�lhat� az irat.

Magyarorsz�gon 1997 szeptembere �ta a K�z-Hely egyes�let oldalain olvashat� a vallom�s. ( http://ceasar.elte.hu/Koz-Hely ) A szekta magyar tagozata m�r t�bbsz�r is tiltakozott a ELTE informatikai igazgat�j�n�l pert helyezve kil�t�sba, amennyiben nem t�vol�tj�k el a dokumentumot. (A scientol�gia keres�sz�val t�bb magyar illet�kess�g� scientol�gia p�rtol� vagy kritiz�l� oldalt is tal�lhatunk.)

Porn� �s m�s "feln�tt dolgok"

A h�l�zaton megtal�lhat� a Playboy �s a hozz� hasonl� m�s kiadv�nyok elektronikus kiad�sa. Egyes f�lm�r�sek szerint ezek a terjedelmes fot�k okozz�k az Internet adatforgalm�nak 25-30 sz�zal�k�t. (Egy j� min�s�g� fot� terjedelme 100-1000 kilob�jtig terjed, ami kb. 50-500 nyomtatott oldal tartalm�nak felel meg.) (http://www.playboy.com/ )

A gyermekeket ezekt�l, �s az ezekn�l m�g sokkal "kem�nyebb" l�tv�nyt tartalmaz� oldalakt�l �vni k�v�njuk. T�bb Internet-szolg�ltat� is m�dszereket k�v�n adni a sz�l�k kez�be, hogy mik�zben gyermek�k a h�l�zaton b�kl�szik, ne �tk�zhessen "adult" inform�ci�kba. Az alkalmazott technik�k �pp oly t�k�letlenek mint a kor�bban emlegetett m�s inform�ci� sz�r� m�dszerek. �jabban divatba j�ttek a g�pel�si hib�kra utaz� internetc�mek is. Pl. a http://www.hollywood.com/ helyett http://www.holleywood.com/ c�met g�pelve meglehet, hogy egy nem k�v�nt tartalmat f�lvonultat� oldalba �tk�z�nk.

Milyen publik�ci�s norm�knak kell az Internetre vonatkozniuk? Az elb�r�l�s tekintet�ben k�l�nbs�g van a hagyom�nyos m�dium egyes t�pusai k�z�tt is. Lehet porn�t megjelentetni a nyomtatott sajt�ban, speci�lis lapokban megengedhet� a szex is, m�g a plak�tok tekintet�ben pr�debb a k�zv�lem�ny. A telev�zi� eset�ben vet�t�si id�szakok szerint szab�lyozz�k a k�rd�st. Ugyanakkor egy �l� r�di�riportban elhangozhatnak olyan st�lusbeli elemek is, melyek a nyomtatott sajt�ban nem k�v�natosak. Az "el – hangz�s", az ism�telt visszan�z�s lehetetlens�ge teszi ezt lehet�v�. Mivel az Internet egyetlen k�zegben viselkedik nyomtatott sajt�k�nt, r�di�k�nt, telev�zi�k�nt, melyik org�numra vonatkoz� szok�sokat tekints�k m�rvad�nak? Figyelembe v�ve az Internet hagyom�nyos szabads�g�t, akcept�lhat�nak t�nik az az �rvel�s, hogy minden ter�leten a hagyom�nyos sajt�term�kek k�z�l a legliber�lisabbat kell alapul venni. Azonban azt olyan hat�rnak kellene tekinteni, mely �tl�p�se toler�lhatatlann� teszi a szolg�ltat� szem�ben az oldalt �s jogosan megtagadhatja k�zz�t�tel�t. (Kb. mint ha a nyomda tagadn� meg az anyag sokszoros�t�s�t.)

Szexu�lis aberr�ci�, b�nt�nyek

A b�ntet� t�rv�nyk�nyv �ltal el�t�lt cselekedetek n�pszer�s�t�se egy�rtelm�en tilos minden t�pus� m�di�n. Kij�tszhat� ugyan ez a megfogalmaz�s, t�j�koztat�snak vagy tudom�nyos ismeretterjeszt�snek �lc�zva a tiltott cselekedetet, azonban a k�zv�lem�ny ma m�g elfogadhatatlannak tartja a b�ntetett cselekedet, vagy fogalom mindennem� tilt�s�t az Interneten. Az amerikai kongresszus Internet cenz�r�z� t�rv�nycsomagja t�bbek k�z�tt az�rt is bukott meg, mert v�logat�s n�lk�l tiltott volna minden nem k�v�nt fogalmat tartalmaz� oldalt. A porn� kisz�r�s�nek �ldozatul estek volna pl. a mellr�kkal foglalkoz� oldalak vagy szexu�lis b�nt�nyek pszichol�gi�j�t t�rgyal� c�mek is.

N�metorsz�gban 1997 nyar�n sikerrel jutattak b�rt�nbe egy, az Interneten gyermekporn�t publik�l� szem�lyt. Az oldalnak semmilyen "tudom�nyos" �lc�ja nem volt ez �ttal. A k�zv�lem�nyt megd�bbentette 1998 m�jus�ban a Compuserve igazgat�j�nak pere, mely t�bb mint egy �v b�rt�nb�ntet�ssel z�rult. Az igazgat� jelentette a rend�rs�gnek, hogy h�l�zat�n gyermekporn�t terjesztenek �s v�gig egy�ttm�k�d�tt a hat�s�gokkal. A tartalmat azonban nem siker�lt elt�vol�tani, mivel azt k�lf�ldr�l sug�rozt�k. Az igazgat�t azzal v�dolt�k, hogy h�l�zat�n gyermekporn�t terjesztett. A b�n�ss�g�t be nem ismer� vezet� hi�ba hivatkozott arra, hogy technikailag nem megoldhat� a tartalom ilyen sz�r�se, �s a telefon t�rsas�g sem tehet� felel�ss� egy olyan ismeretlen �jszakai telefon�l��rt, aki diszn�s�gokat suttog a kagyl�ba. Val� igaz, hogy a Compuserve e t�ren szigor�bb elb�r�l�sban r�szes�lhet, mint egy Internet szolg�ltat�, mivel egy viszonylag z�rt mag�nh�l�zatk�nt ismeretes, ahol j�l rendezett �s viszonylag ellen�rz�tt tartalom tal�lhat�. Eset�ben ak�r szerkesztett tartalomr�l is besz�lhet�nk �s ez esetben a megjelent tartalom�rt a szolg�ltat� egy�rtelm�en felel�s. Val�j�ban a szolg�ltat� a n�la t�rolt tartalmat sem tudja (gy�zi) ellen�rizni.

Ez a dokumentum a Bayer J�zsef Andr�s szakdolgozata az ELTE szociol�gia int�zet�nek posztgradu�lis m�diaszak�n. A szerz�i �s egy�b jogok a dokumentum szerz�j�t illetik. A dokumentum elektronikus �s nyomtatott form�ban szabadon m�solhat�, terjeszthet�, de csak saj�t c�lokra, nem-kereskedelmi jelleg� alkalmaz�sokhoz, v�ltoztat�sok n�lk�l �s a forr�sra val� megfelel� hivatkoz�ssal haszn�lhat�. Minden m�s terjeszt�si �s felhaszn�l�si forma eset�ben a szerz� enged�ly�t kell k�rni. E sz�veg elv�laszthatatlan r�sze a dokumentumnak.

A szerz�i jogot egy �n. "szerz�i m�re" �rtik, melyet ugyan pontosan sehol sem defini�lnak, de mindenesetre elv�rhat� vele szemben, hogy eredeti gondolatmenet legyen. Megk�v�njuk, hogy m�s alkot�sokt�l megk�l�nb�ztethet� legyen, azaz legyen egy�ni vagy eredeti. A m� �s szerz�je k�z�tti viszony legyen azonos�that�. Probl�m�t jelenthet, ha a szerz� nem azonos�that�, vagy ha m� elterjedts�ge ok�n az n�pek k�z�s kultur�lis kincs�v� v�lik. A k�sza �tletek nem �lveznek szerz�i jogi oltalmat, csak a form�ba �nt�tt kidolgozott gondolatok, m�vek. Tartalomt�l �s min�s�gt�l f�ggetlen�l, minden m�re kiterjed a szerz�i jog v�delme. A szerz�nek joga van k�vetelni, hogy m�v�n nev�t, szerz�i min�s�g�t t�ntess�k f�l. A szerz�nek joga van k�vetelni, hogy m�ve integrit�s�t senki se h�borgassa. (E szempontb�l k�l�n t�rgyal�s t�m�ja lehetne az a hazai szerkeszt�s�gi gyakorlat, miszerint a t�bbsz�r�s szerkeszt�i m�dos�t�sokat k�vet�en a szerz�nek csak elvi lehet�s�ge van a v�geredm�ny megtekint�s�re.) A szerz�nek joga van eld�nteni, hogy nyilv�noss�gra hozza-e a m�v�t, �s joga van visszavonni a m� publicit�s�ra tett enged�ly�t.

Amennyiben a szerz� a publik�l�s mellett d�nt�tt, az esetben b�rki jogosult azt id�zni, t�megt�j�koztat�si m�sorok t�m�j�t adhatja, k�nyvt�rak k�lcs�n�zhetik, �s mag�nm�vel�d�s keret�n bel�l b�rki k�sz�thet m�solatot. Ez a m�solat nem szolg�lhatja a forgalomba hozatal, valamilyen j�vedelem vagy h�rn�vszerz�s c�lj�t �s semmilyen m�s m�don nem s�rtheti a szerz� jogos �rdekeit. (L�thatjuk, hogy ebbe a sz�vegez�sbe minden �s annak az ellenkez�je is belef�r.)

Az Internet eset�ben ennek azt kell jelentenie, hogy b�rki jogosult egy Internet-oldalon megjelent tartalmat saj�t g�p�re lem�solni �s azt ott olvasni, csal�dtagjaival egy�tt. Ismer�sei sz�m�ra nem adhatja �t, hanem az el�r�si helyet megadva kell �ket az inform�ci� �jb�li let�lt�s�re buzd�tania. Nem helyezheti azonban azt f�l saj�t Internet-oldal�ra, m�g teljesen v�ltozatlan form�ban, a szerz�t megnevezve sem. (Hiszen ez az � oldal�nak n�zetts�g�t cs�kkenten�, ami adott esetben ak�r rekl�mbev�telt�l is megfoszthatja a szerz�t.) Abban az esetben sem teheti ezt, ha a szerz� t�lterhelt �s nehezen el�rhet� oldal�t k�v�nja tehermentes�teni ily m�don. Azonban hivatkoz�sokat (link) helyezhet el a sz�ban forg� oldalra, mely hivatkoz�sra kattintva l�togat�k az eredeti Internet c�mre ugranak. Vit�s helyzetet sz�l, s a gyakorlatban tiltott ilyenkor a szerz� oldal�t saj�t keretben megjelen�teni. (Az �j frame, azaz keret nev� Web technika a k�perny�t t�bbnyire h�rom ter�letre osztja. Egy fels� c�msorra, �s egy sz�ls�, jobb vagy baloldali cs�kra, mely tartalomjegyz�kk�n szolg�l. Az oldalon �gy az aktu�lis tartalom pl. egy adott c�g fejl�c�vel �s tartalomjegyz�k�vel bekeretezve jelenik meg. Ennek a c�gnek a tartalomjegyz�ke jogosan tartalmazhat hivatkoz�st egy m�sik c�g oldal�ra. E hivatkoz�sra kattintva megjelennek a m�sik c�g oldalai. Azonban ekkor m�r nem szabad megtartani az els� c�g oldal�nak keret�t, b�r erre a technikai lehet�s�g adott.)

A digit�lis m�sol�s eszk�zeit�l val� f�lelem a lemezkiad�k �s a vide� terjeszt�k eset�n jelentkezik a legradik�lisabban. A f�lelem ezen a szinten od�ig terjed, hogy a lej�tsz� eszk�z gy�rt�sban �s a m�sorgy�rt�sban egyar�nt �rdekelt �ri�s c�gek, mint pl. a Sony szabot�lj�k a lej�tsz� eszk�z�k fejl�d�s�t. Kb. 20 �ve t�megcikk lehetne az a digit�lis magnetofon, melyen min�s�groml�s n�lk�l lehet egyik kazett�r�l a m�sikra m�solatot k�sz�teni. Ennek �ra a mai magn�-k�sz�l�kekkel azonos szinten lenne. Az ellen�rdekelts�g nyilv�nval�. A CD technik�t is az�rt kapta f�l a sz�rakoztat� ipar, mert a m�sol�si elj�r�s igen k�r�lm�nyesnek l�tszott. A sz�m�t�g�pes CD m�sol�kkal szemben �gy v�dekezett az ipar, hogy a nyers �rhat� CD-k �r�t mesters�gesen magasan tartotta kb. 1300-1800 Ft (+�FA) k�r�l. Amikor megjelent a k�vetkez� r�gz�t�stechnikai eszk�z a DVD lemez, melyen h�tszer annyi inform�ci� t�rolhat� mint a hagyom�nyos CD-n, �sszeomlott a nyers CD piac, mert mindenki meg akart szabadulni a megmaradt k�szletekt�l. Ez�rt ma kb. 420-500 Ft(+�FA) egy nyers CD �ra. M�g a CD 74 perc zene t�rol�s�ra alkalmas, a DVD-n m�r teljes videofilmek is r�gz�thet�ek, m�ghozz� a VHS-n�l l�nyegesen jobb min�s�gben.

Az elektronikus k�zl�si form�k saj�toss�ga, hogy a m�sol�s anyagtalan �s bizonyos terjedelemig jelent�ktelen k�lts�g vonzata van. Tal�n ez�rt, illetve a korl�tlan m�sol�st�l val� f�lelemt�l vezetve az elektronikus form�ban k�z�lt inform�ci�kra sokkalta s�lyosabb m�sol�si szab�lyok �rv�nyesek, mint a hagyom�nyos anyag �ltal k�zvet�tettekre.

Megk�rd�jelezik annak jogoss�g�t, hogy az oldal megtekint�se sor�n jogom van-e k�zben a saj�t g�pemre m�solni az inform�ci�kat, holott val�j�ban ez e n�lk�l lehetetlen. Megk�rd�jelezik annak jogoss�g�t, hogy k�s�bbi megtekint�s c�lj�b�l elt�rolhatom-e sz�m�t�g�pemen az inform�ci�t. Ez ugyanis �jb�li megtekint�st tesz lehet�v� akkor is, amikor a m� a h�l�zaton m�r t�bb� nem �rhet� el.

Az olyan kereskedelmi forgalomba hozott adathordoz�kra, mint pl. egy N�pszabads�g arch�vumra, elektronikus versgy�jtem�nyre vagy bibli�ra vonatkoz� megszor�t�sok m�g enn�l is sokkal szigor�bbak. A k�vetkez� fejezetben bemutatjuk, hogyan lehetne �tvinni az elektronikusan haszn�lt inform�ci�k v�delmi jogait az utc�n terjesztett N�pszabads�gra.

---

V�gfelhaszn�l�i Licencszerz�d�s a N�pszabads�g Orsz�gos Napilap Haszn�lat�ra

OEM N�pszabads�g (Csak Kiflivel �s Kaka�val egy�tt forgalmazhat� kedvezm�nyes �r� N�pszabads�g) eset�n: Ha az �JS�GHOZ nem Friss Kiflivel �s Kaka�val egy�tt jutott, �gy az �JS�GOT nem olvashatja �s nem m�solhatja le.

Az �JS�G a benne lev� inform�ci�kon k�v�l 38 oldal (A3 lap) adathordoz�t, (esetleg hirdet�si mell�kleteket �s online dokument�ci�t – k�s�bbi m�gneslemezmell�kleteket �rtve ezalatt) tartalmaz. Az �JS�G fellapoz�s�val, olvas�s�val, m�sol�s�val, illetve b�rmilyen egy�b m�don t�rt�n� haszn�lat�val �n k�telez� �rv�nnyel v�llalja a jelen Szerz�d�s felt�teleit. Amennyiben nem fogadja el a jelen szerz�d�sben foglaltakat, a Kifli Sz�ll�t� F�szeres �s a N�pszabads�g Rt. nem biztos�t �nnek jogot az �JS�GRA. Ebben az esetben nem olvashatja �s nem m�solhatja le az �JS�GOT, halad�ktalanul kapcsolatba kell l�pnie a SZERKESZT�S�GGEL �s UTAS�T�SAINAK megfelel�en, visszat�r�t�s ellen�ben, vissza kell juttatnia a haszn�latlan term�k(ek)et.

�JS�GOLVAS�SI ENGED�LY

Az �JS�G a szerz�i jog �s a nemzetk�zi szerz�i jogi egyezm�nyek, valamint egy�b, a szellemi tulajdonra vonatkoz� t�rv�nyek �s jogszab�lyok v�delme alatt �ll. Az �JS�G olvas�s�t enged�lyezz�k, de tulajdonjog�t nem ruh�zzuk �t (az �js�g tov�bbra is a N�pszabad�s Rt. tulajdon�ban marad, m�g �n olvassa).

AZ ENGED�LY TERJEDELME, az �JS�G kinyit�sa �s olvas�sa. �n jogosult az �JS�G egy p�ld�ny�t kinyitni �s elolvasni. �n egy-felhaszn�l�s magyar nyelv� N�pszabads�got v�s�rolt. Nem jogosult az �JS�GOT m�s felhaszn�l�k sz�m�ra �tadni. Amennyiben nem egyed�li olvas�sra sz�nja, v�laszthatja a 4 felhaszn�l�s Csal�di N�pszabads�got (family edition), mely csup�n a 2,3-szor ker�l t�bbe, mint az 1 felhaszn�l�s N�pszabads�g. M�g t�bbet takar�that meg, ha munkahely�re a gazdas�gi mell�kletet is tartalmaz� 10 vagy 20 felhaszn�l�s N�pszabads�got v�lasztja (enterprise edition). Nyugd�jasoknak aj�nljuk az olcs�bb k�nny�tett N�pszabads�got (light edition). Ez a c�mlap �s karikat�ra mellett tartalmazza a telev�zi� m�sort, az id�j�r�s jelent�st �s a j�h�reket. A v�llalati �js�golvas�st a nagyobb napilapok �ltal l�trehozott G�B (Gazdas�gi �js�gellen�rz� Bizotts�g) ellen�rzi. A G�B hat�s�gi jogk�rrel nem rendelkezik, de feljelent�sei alapj�n a gazdas�gi rend�rs�g ellen�rzi az illeg�lis �js�golvas�st a v�llalatokn�l. Amennyiben egy v�llalatn�l az illeg�lis �js�golvas�s bizony�t�sra ker�l az�ltal, hogy igazolhat�an t�bben olvass�k az �js�got, mint ah�ny �js�golvas�si enged�lyt a v�llalat v�s�rolt, �gy a v�llalat vezet�je legfeljebb �t (5) �v szabads�gveszt�ssel s�jthat�.

Biztons�gi m�solat: Ha a Szerkeszt�s�g az �JS�GHOZ nem mell�kelte a biztons�gi m�solatot, �n egy p�ld�nyban elk�sz�theti az �JS�G biztons�gi m�solat�t. (Az �JS�G pap�rj�r�l a sil�ny nyomdatechnika miatt n�h�ny h�t m�lva v�rhat�an lepotyoghatnak a bet�k, vagy elhalv�nyulhat az �r�s, �gy egy h�nap m�lva m�r nem fogja tudni azt olvasni. Ezt megel�zheti az id�ben elk�sz�tett biztons�gi m�solattal, mely k�sz�t�s�hez �n j�val jobbmin�s�g� anyagokat haszn�lhat, mint mi tett�k.) A biztons�gi m�solatot kiz�r�lag archiv�l�s c�lj�ra haszn�lhatja. (A m�solatot olvasni tilos.)

Nyelvi verzi�k v�laszt�ka: Lehets�ges, hogy az �JS�GOT tartalmaz� lapokon (38xA3), vagy a mell�kelt m�gneslemezen a SZERKESZT�S�G a N�pszabads�g t�bb k�l�nb�z� nyelv� v�ltozat�t is rendelkez�sre bocs�totta. M�g ha az �JS�G egyn�l t�bb nyelvi v�ltozatot tartalmaz is , �n csak egy ilyen v�ltozat enged�ly�t szerezte meg. Az �JS�G kinyit�sa sor�n v�laszthat, hogy mely nyelv� oldaln�l nyitja ki (mint a legt�bb eszk�z soknyelv� �tmutat�ja eset�n, a N�pszabads�gban is egym�st k�vetik a k�l�nb�z� nyelv� fejezetek). Mivel az egyes nyelvi v�ltozatok �ra nem egyforma, �n csak ann�l az oldaln�l nyithatja ki az �JS�GOT, mely nyelvre �rv�nyes az �n licencszerz�d�se.

A visszafejt�sre �s a bels� fel�p�t�sre vonatkoz� korl�toz�sok. Az �JS�G bels� fel�p�t�s�t elemezni, a rovatok strukt�r�j�t elemezni, a szerkeszt�s�gi hierarchi�ra �s viszonyokra a lapb�l k�vetkeztetni �s a sorok k�z�tt olvasni szigor�an tilos, kiv�ve, ha az alkalmazand� magyar jogszab�lyok kifejezetten kiz�rj�k, illetve korl�tozz�k a fenti tilt�s alkalmaz�s�t.

Az alkot�elemek elk�l�n�t�se. A licenc az �JS�GRA mint egys�gesre vonatkozik. Annak alkot�elemei nem k�l�n�thet�k el abb�l a c�lb�l, hogy t�bben olvashass�k. Az oldalakat sz�tv�lasztani �s a h�zast�rsnak olvas�s c�lj�b�l �tadni kifejezetten tilos. Tilos az �js�got sz�tvagdosni �s egyes cikkeket elrakosgatni, vagy harmadik szem�lynek "olvastad?" c�mk�z�ssel elk�ldeni. (A T�cs�k �s Bog�rban –van m�g ilyen? – val� felt�ntet�se az "indokolt id�z�s" kateg�ri�j�ba tartozik, hacsak nem ellent�tes a visszafejt�sre vonatkoz� korl�toz�sokkal.)

B�rlet. Az �JS�GOT nem adhatja illetve nem veheti k�lcs�n, b�rbe vagy haszonb�rbe. (A k�v�h�zi nyilv�nos �js�ghaszn�lat k�l�n szab�lyozand�.)

Megsz�n�s. Egy�b jogok ir�nti fenntart�ssal a N�pszabads�g a jelen enged�lyt visszavonhatja, amennyiben �n a jelen enged�lyben foglalt felt�teleket �s kik�t�seket megszegi. Ebben az esetben �n k�teles megsemmis�teni az �JS�G �sszes m�solat�t �s alkot�elem�t.

Szerz�i jog. Az �JS�G (bele�rtve, de erre nem korl�tozva az �JS�GBA be�p�tett k�peket, f�nyk�peket, sz�veget) �sszes m�solat�nak tulajdonosi �s szerz�i joga N�pszabads�got vagy a szerz�ket illeti. Az �sszes, a jelen szerz�d�sben kifejezetten nem �tengedett jogot a N�pszabads�g fenntartja.

K�tf�le adathordoz�. Az �js�got t�bb t�pus� adathordoz�n is megkaphatja (pl. 38xA3 lap, lemezmell�klet, interneten el�rhet� online v�ltozat). Tekintet n�lk�l a kapott adathordoz� t�pus�ra �s m�ret�re, �n csak az egyik hordoz�t haszn�lhatja. A fennmarad� hordoz�t nem veheti, illetve nem adhatja k�lcs�n, b�rbe vagy haszonb�rbe, valamint m�s m�don nem ruh�zhatja �t, kiv�ve ha ez az �JS�G v�gleges �truh�z�sa keret�ben t�rt�nik.

K�l�nleges rendelkez�sek

Korl�tozott garancia Az �JS�G szerkeszt�s�ge garanci�t v�llal arra, hogy az �JS�G az �tv�telt k�vet� kilencven (90) napon �t rendeltet�sszer�en haszn�lhat� lesz �s rendeltet�sszer� haszn�lat mellett mentes lesz minden anyag-, illetve gy�rt�si hib�t�l.

Egy�b garancia kiz�r�sa A szerkeszt�s�g minden egy�b kifejezett vagy v�lelmezett garanci�t elh�r�t, ide�rtve a meghat�rozott c�lra val� alkalmass�got is. (A N�pszabads�gban tal�lhat� cikkekr�l a SZERKESZT�S�G nem v�llalja, hogy hasznos�that� h�rek, inform�ci�k lesznek.)

Az okozott k�rok�rt val� felel�s�g kiz�r�sa. A szerkeszt�s�g �s a terjeszt�k elh�r�tanak minden felel�s�get b�rmilyen k�r�rt (ide �rtve, de ezzel egyebeket nem kiz�rva a t�ves inform�ci�k okozta szem�lyi s�r�l�sek k�zvetett �s k�zvetlen okoz�s�t, az okozott �zleti haszon elmarad�s�t vagy egy�b anyagi vesztes�gb�l ad�d� k�rokat), amely az �JS�G olvas�s�b�l vagy haszn�lhatatlans�g�b�l ered, m�g abban az esetben is, ha a szerkeszt�s�get id�ben t�j�koztatt�k az ilyen k�rok bek�vetkezt�nek lehet�s�g�r�l. A fenn�ll� felel�s�g legfeljebb az �JS�G�RT kifizetett �sszegig terjed.

Internetes lapok c�mei

Napilapok, h�r�gyn�ks�gek:

N�pszabads�g (http://www.nepszabadsag.hu/)  Magyar H�rlap (http://www.mhirlap.hu/)  Magyar Nemzet (http://www.magyarnemzet.hu/)  Vil�ggazdas�g (http://www.vilaggazdasag.hu/)  Napi Gazdas�g (www.fornax.hu/napi)  Nemzeti Sport (nsport.westel900.net)  Internetto (http://www.internetto.hu/)  B�k�s Megyei Nap (www.bekes.hungary.net/nap/bmnap)  Heves Megyei Nap (www.agria.hu/hmnap)  �j Dun�nt�li Napl� (195.228.64.226/dn)  Zalai H�rlap (canissa.sienet.hu/zala)  Magyar T�virati Iroda (http://www.mti.hu/)  Roma Sajt�k�zpont (www.romapage.c3.hu/rskhir.htm)  Observer Budapest M�diafigyel� (http://www.observer.hu/)

Hetilapok, magazinok:

Bonton Divatmagazin (www.datanet.hu/bonton)  Budapest On-Line (www.hir.hu/homepage)  Cash Flow (http://www.cashflow.hu/)  Demokrata (www.sziliciumvolgy.com/demokrata)  Edupage (www.net.hu/edupage)  �let �s Irodalom (www.hungary.hu/irodalom)  Figyel� (www.figyelo.hu/figyelol.htm)  Filmkult�ra (helka.iif.hu:8080)  Fornax Gazdas�gi H�rlev�l (www.fornax.hu/fornax_news)  3T www.omikk.hu/omikk/magyar/2szolgal/digkonyv/haromt/3t.htm  Heti Vil�ggazdas�g (http://www.hvg.hu/)  Irodalmi Lapok (indi-go.elte.hu/irolap)  K�zbeszerz�si �rtes�t� (www.kozbeszerzes.hu/ertesito/index.html)  Magyar Figyel� (www.net.hu/mvsz/mf)  Magyar Narancs (www.hu.net/narancs)  M�sok (www.datanet.hu/masok)  Pesti M�sor (www.hungary.net/pestimusor)  Pesti Est (http://www.pestiest.hu/)  Ped�l (www.isys.hu/c/bike/pedal)  Solaria (www.seldon.hu/solaria)  Szabad F�ld (www.datanet.hu/szfold)  168 �ra (www.hungary.net/168)  T�vol-Kelet (www.elender.hu/eastinfo/tavolk_i.htm)  Term�szet vil�ga (www.kfki.hu/~cheminfo/termvil)  Vigilia (www.hcbc.hu/vigilia)  Weblapok (http://www.weblapok.hu/)

Magyarul k�lf�ld�n:

Vas�rnap (Pozsony) (www.voxnova.sk/vasarnap/index.htm)  Men�ra (Kanada) (www.interlog.com/~menora)  �j Sz� (Pozsony) (www.voxnova.sk/ujszo/htframe.html)  Szabads�g (Kolozsv�r) (www.hhrf.org/szabadsag/szamok.htm)  Szabad �js�g (Pozsony) (laci.kio.sk/szu)

R�di�k, telev�zi�k:

Kossuth R�di� (http://www.kossuth.enet.hu/)  Pet�fi R�di� (http://www.petofi.enet.hu/)  Juventus R�di� (http://www.juventus.hu/)  R�di� Bridge (www.netropolisz.net/bridge)  Danubius R�di� (http://www.danubius.hu/)  Magyar Telev�zi� (http://www.mtv.hu/)  Duna Telev�zi� (net.hu/dunatv)  TV3 (http://www.tv3.hu/)  HBO (http://www.hbo.hu/)

Tov�bbi standok:

 

Internet Hungary (honi m�dia) (www.hungary.net/stand)  MEK lapt�r (magyar) (http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir)  Mediainfo (orsz�gok szerint) (http://www.mediainfo.com/ephome/npaper/nphtm/)   ENews (lapt�pus szerint) (http://www.enews.com/)  e.journal (lapt�pus szerint) (www.edoc.com/ejournal)  Magyar r�di�k, telev�zi�k (www.compmore.net/~josephc/radio/index.html)   TV.TVNET (t�v�k �s r�di�k az interneten, magyarul) (http://www.tvnet.hu/)  EuroTV (ir�nyt� az eur�pai t�v�csatorn�khoz, m�sorokkal) (http://www.eurotv.com/)
Vegyes c�mek:
Vil�ggazdas�g online:	http://www.vilaggazdasag.hu/
Nemzeti Sport:	http://nsport.westel900.net/
B�k�s Megyei Nap:	http://www.bekes.hungary.net/bmnap.htm
IDG:	http://www.idg.hu/
MTI ECO:	http://www.mtieco.hu/
Sorry Zalai H�rlap:	http://canissa.sienet.hu/zala
Apuk�m vil�ga (r�di�m�sor):	http://www.apukam.hu/
Pro7:	http://www.pro-sieben.de/
Die Welt:	http://www.welt.de/
Spiegel:	http://www.spegel.de/
Bild online:	http://www.bild.de/
DSF:	http://www.dsf.de/
The Washington Post:	http://washingtonpost.com/
Science Online:	http://www.sciencemag.org/
Byte:	http://www.byte.com/
M�dian�zetts�g:	http://emc.elte.hu/~hargitai/media/tipus.html
Pester Lloyd:	http://www.elender.hu/pesterlloyd/nr98v21/index.html
BBC World Service Hungarian Section:	www.bbc.co.uk/worldservice/hungarian/fprogram.htm
Telev�zi�s k�z�ns�gkutat�s:	www.szignummedia.hu/03mar97/mekrik2.htm
H�r�gyn�ks�gek:	http://www.mti.hu/mti_demo/hirugy.htm